Könyv

Lobotómia a vakbélre

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők. Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban

Kritika

„Eltúlozza!” „Beképzeli!” „Fel akarja hívni magára a figyelmet!” Aki valamilyen, a medicina által kevéssé felderített krónikus betegségben szenved, nagy eséllyel találkozott már e lekicsinylő hozzáállások valamelyikével. Nőként szinte biztosan. 

A szerző brit művelődéstörténészként interdiszciplináris orvostörténeti kutatásokat végez. Részben személyes indíttatásból: sokáig eredménytelenül bolyongott az egészségügy útvesztőiben, számos megalázó élményt szerzett, és csak rendellenes terhessége alkalmával derült fény fájdalmas tünetei okozójára, a lupus nevű autoimmun betegségre, amely a szív gyulladásához vezetve akár halált is okozhat. Cleghorn azóta kezelést kap, szinten tudja tartani betegségét, de vizsgálódásai során talált olyan esetleírásokat, ahol a betegek sajnos nem voltak ilyen szerencsések. Ezek a tragédiák inspirálták, hogy megírja az orvostudományban elburjánzó, számos páciens életét megkeserítő szexista előítéletek történetét.

A könyv tizennyolc fejezete átfogja a nyugati világ történelmét az ókortól napjainkig, középpontban a kipusztíthatatlannak tűnő káros nemi sztereotípiával, miszerint a nők ingatagok, érzelemvezéreltek, irracionálisak, szeszélyesek, ezért tüneteiket, fájdalmaikat nem is kell annyira komolyan venni. „Az orvos mint hős” patriarchális kultusza nem tette lehetővé, hogy a gyógyító szakember, ha már segíteni nem tud, beismerje a tudása végességét, hol­ott a tünetek bagatellizálásánál még az is jobb lett volna. Nem beszélve az álkezelések hosszú soráról, amelyek szerencsés esetben legalább nem ártottak.

A tudomány fejlődése felemás eredményeket hozott: a sokakon segítő vívmányok egyben a patriarchális kontrollt is fokozták. Fontos hangsúlyozni, hogy Cleghorn nem általánosít: mindig szóba hozza az éppen tárgyalt korszak felvilágosult férfi szakembereit is, akik saját kollégáikkal is szembefordultak – így találkozunk Semmelweis Ignáccal is. És a szerző nem idealizálja a nőket sem, nem hallgatja el egyes nőjogi harcosok, például Margaret Sanger rasszista vagy éppen szociáldarwinista nézeteit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kiszúrt autókerekek, leszaggatott plakátok, feljelentések - így várja a választást Ágasegyháza

A Bács-Kiskun megyei községben 2010 óta Füredi János a polgármester, akinek az előterjesztésére a képviselő-testület megtiltotta, hogy a kampány ideje alatt a jelöltek választási fórum céljából kibéreljék a település közintézményeit. Ez ellen, illetve a településen eluralkodott közhangulat miatt tüntettek egy maroknyian a napokban, két független polgármesterjelölt felhívására.