Könyv

Lobotómia a vakbélre

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők. Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban

Kritika

„Eltúlozza!” „Beképzeli!” „Fel akarja hívni magára a figyelmet!” Aki valamilyen, a medicina által kevéssé felderített krónikus betegségben szenved, nagy eséllyel találkozott már e lekicsinylő hozzáállások valamelyikével. Nőként szinte biztosan. 

A szerző brit művelődéstörténészként interdiszciplináris orvostörténeti kutatásokat végez. Részben személyes indíttatásból: sokáig eredménytelenül bolyongott az egészségügy útvesztőiben, számos megalázó élményt szerzett, és csak rendellenes terhessége alkalmával derült fény fájdalmas tünetei okozójára, a lupus nevű autoimmun betegségre, amely a szív gyulladásához vezetve akár halált is okozhat. Cleghorn azóta kezelést kap, szinten tudja tartani betegségét, de vizsgálódásai során talált olyan esetleírásokat, ahol a betegek sajnos nem voltak ilyen szerencsések. Ezek a tragédiák inspirálták, hogy megírja az orvostudományban elburjánzó, számos páciens életét megkeserítő szexista előítéletek történetét.

A könyv tizennyolc fejezete átfogja a nyugati világ történelmét az ókortól napjainkig, középpontban a kipusztíthatatlannak tűnő káros nemi sztereotípiával, miszerint a nők ingatagok, érzelemvezéreltek, irracionálisak, szeszélyesek, ezért tüneteiket, fájdalmaikat nem is kell annyira komolyan venni. „Az orvos mint hős” patriarchális kultusza nem tette lehetővé, hogy a gyógyító szakember, ha már segíteni nem tud, beismerje a tudása végességét, hol­ott a tünetek bagatellizálásánál még az is jobb lett volna. Nem beszélve az álkezelések hosszú soráról, amelyek szerencsés esetben legalább nem ártottak.

A tudomány fejlődése felemás eredményeket hozott: a sokakon segítő vívmányok egyben a patriarchális kontrollt is fokozták. Fontos hangsúlyozni, hogy Cleghorn nem általánosít: mindig szóba hozza az éppen tárgyalt korszak felvilágosult férfi szakembereit is, akik saját kollégáikkal is szembefordultak – így találkozunk Semmelweis Ignáccal is. És a szerző nem idealizálja a nőket sem, nem hallgatja el egyes nőjogi harcosok, például Margaret Sanger rasszista vagy éppen szociáldarwinista nézeteit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.