Film

Petőfi Zoltánka nyaral

Brandon Cronenberg: Végtelen víztükör

Kritika

Ahogy Stephen King egyik legsikeresebb követője Joe Hill álnéven alkotó fia, úgy David Cronenberg testhorror iránti affinitását is gyermeke, Brandon hordozza.

A papa legutóbbi múltidézése (A jövő bűnei) inkább kellemes önismétlésnek hatott, és elszalasztotta az alkalmat, hogy igazán időszerű témákat boncolgasson (pl. a műanyagfogyasztó mutánsok kapcsán a fejünk felett lebegő ökológiai katasztrófát), ám Brandon nagyon is érzi a közönségét foglalkoztató társadalmi feszültségeket. A Végtelen víztükör kapcsán a legtöbb kritika nem mulasztja el megemlíteni az obszcén gazdagság felett dühöngő, azon gúnyolódó filmek és sorozatok hullámát (Fehér Lótusz, A szomorúság háromszöge, Élősködők, Utódlás); Cronenberg nagyon tudatosan él e trend jól felismerhető sémáival.

Az évek óta írói válságban szenvedő James (Alexander Skarsgård) privilegizált szenvedését enyhítendő egy luxusszállodába érkezik feleségével. A férfi érzékeny egóját több dolog is sebzi: írói terméketlensége miatt a felesége tartja el, első regénye pedig csak befolyásos apósa közbenjárására jelenhetett meg. Egyre nyomasztja a tudat, hogy nemcsak szorongó, hanem rossz író is. Az idillinek tetsző úti cél, Li Tolqa szigete pedig nem sok nyugalmat tartogat számára. A szögesdróttal elzárt hotel előtt rendszeresek az erőszakos tüntetések, a helyiek posztszocialista nyomort idéző körülmények között, bizarr szokásaik, hiedelmeik és törvénykezésük irányítása alatt élnek. Cronenberg szándékosan épít egy ömlesztett, meghatározhatatlan kulturális közeget; valahogy úgy, ahogy a kiváltságos látogatók látják azt (a film a horvát tengerparton és Magyarországon is forgott; néhány jelenetben a baljóslatú Kelenföldi Erőmű is feltűnik). Az író zsibbadt hétköznapjait felforgatja, amikor találkozik a titokzatos Gabival (Mia Goth), aki éjszakai kalandra csábítja, áthágva a szigeten érvényben lévő kijárási tilalmat. A kiruccanás tragédiával végződik: James elüt egy helyi férfit, másnap pedig megjelenik nála rendőrség, s azonnali halálbüntetésre ítéli. Csakhogy a gazdagok kivásárolhatják magukat a büntetésből; vagyonokért cserébe tökéletes klónt készítenek a bűnösről, akit rituális körülmények között lemészárolnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.