Tévésorozat

Madarak és angyalok

Sugar

  • - turcsányi -
  • 2024. május 22.

Kritika

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

Pilóták, stewardessek, navigátorok, az ég minden rendű és rangú madara, bárányfelhők pályáztak jogosan a helyükre, alig győzött néző és alkotó válogatni. S persze simán L. A. angyalai közé sorolható Raymond Chandler vagy James Ellroy is, illetve a kíséretükben röpködő Philip Marlowe vagy Dudley Smith. S minden valahai híres filmrendezője és -csillaga Hollywoodnak… S ez már csak így marad örökké. Ha tehát valaki a 21. század jelen szakaszában kíván összehordani valamit a napfényes metropoliszról, mindezzel számolnia kell – régi dicsőségén merengő díva, dohányzó magándetektív, nyitott tetejű sportkocsi és angyalnak kinevezhető alakzat nélkül nem megy semmire.

Mark Protosevich (akkor láttuk utoljára, amikor átírta Spike Lee-nek az Oldboyt) pedig megadja a császárnak, ami a császáré: napjaink Los Angelesében járunk, egy babakék (majdnem olyan jó név, mint az obszidián-fekete vagy a kalahári-arany) Chevrolet Corvette anyósülésén, s nézzük, ahogy a kemény magándetektívet adó Colin Farrell zord, ám merengő pofával közlekedik ide-oda a megbízója, a gyanúsítottai és egyéb üzletfelei viszonylatában. Protosevich nem csak megadja, de nem is bíz semmit a véletlenre: a csilivili műremek Mike Hammert idézi (ugyancsak híres magándetektív). Az őt megformáló Ralph Meeker furikázott ilyennel az 1955-ös Csókolj halálosan című noirban. Van az amerikai filmeknek egy alosztályuk, amelyikben gépkocsimárkák, -típusok és -évjáratok forgatják előre a dramaturgia kerekét, a folyosón rögtön balra az első ajtó mögött találjuk ezeket, a második ajtóban pedig a lőtt sebek kezelésére szakosodott osztály van – Protosevich mindkettőben otthonos, bonbont visz a gépíró kisasszonyoknak, együtt golfozik az osztályvezetőkkel. A történelmi filmet ezekből az irodákból nézve nemcsak a lovak és pick-upok különböztetik meg a napjainkban játszódótól, de az is, hogy valaha még tölténnyel kezelték magukat az öngyógyító páciensek; fogta, a fogával lekapta a végit, a puskaport rászórta a sebre, majd meggyújtotta, a szeme ekkor egy kicsit összeszűkült, de hamarosan felállt, s lelőtte az összes indiánt. Ma, amikor a hős épp whiskyt locsol a sebre, az el-elbólintó szomszédod a zsöllyében simán megkérdezi tőled, hogy a pillanatragasztó volt már?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.