Tévésorozat

Madarak és angyalok

Sugar

  • - turcsányi -
  • 2024. május 22.

Kritika

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

Pilóták, stewardessek, navigátorok, az ég minden rendű és rangú madara, bárányfelhők pályáztak jogosan a helyükre, alig győzött néző és alkotó válogatni. S persze simán L. A. angyalai közé sorolható Raymond Chandler vagy James Ellroy is, illetve a kíséretükben röpködő Philip Marlowe vagy Dudley Smith. S minden valahai híres filmrendezője és -csillaga Hollywoodnak… S ez már csak így marad örökké. Ha tehát valaki a 21. század jelen szakaszában kíván összehordani valamit a napfényes metropoliszról, mindezzel számolnia kell – régi dicsőségén merengő díva, dohányzó magándetektív, nyitott tetejű sportkocsi és angyalnak kinevezhető alakzat nélkül nem megy semmire.

Mark Protosevich (akkor láttuk utoljára, amikor átírta Spike Lee-nek az Oldboyt) pedig megadja a császárnak, ami a császáré: napjaink Los Angelesében járunk, egy babakék (majdnem olyan jó név, mint az obszidián-fekete vagy a kalahári-arany) Chevrolet Corvette anyósülésén, s nézzük, ahogy a kemény magándetektívet adó Colin Farrell zord, ám merengő pofával közlekedik ide-oda a megbízója, a gyanúsítottai és egyéb üzletfelei viszonylatában. Protosevich nem csak megadja, de nem is bíz semmit a véletlenre: a csilivili műremek Mike Hammert idézi (ugyancsak híres magándetektív). Az őt megformáló Ralph Meeker furikázott ilyennel az 1955-ös Csókolj halálosan című noirban. Van az amerikai filmeknek egy alosztályuk, amelyikben gépkocsimárkák, -típusok és -évjáratok forgatják előre a dramaturgia kerekét, a folyosón rögtön balra az első ajtó mögött találjuk ezeket, a második ajtóban pedig a lőtt sebek kezelésére szakosodott osztály van – Protosevich mindkettőben otthonos, bonbont visz a gépíró kisasszonyoknak, együtt golfozik az osztályvezetőkkel. A történelmi filmet ezekből az irodákból nézve nemcsak a lovak és pick-upok különböztetik meg a napjainkban játszódótól, de az is, hogy valaha még tölténnyel kezelték magukat az öngyógyító páciensek; fogta, a fogával lekapta a végit, a puskaport rászórta a sebre, majd meggyújtotta, a szeme ekkor egy kicsit összeszűkült, de hamarosan felállt, s lelőtte az összes indiánt. Ma, amikor a hős épp whiskyt locsol a sebre, az el-elbólintó szomszédod a zsöllyében simán megkérdezi tőled, hogy a pillanatragasztó volt már?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?