Kiállítás

Magányos várakozás

Kutya egy világ

Kritika

A Ladó Galéria korábbi kiállításán a macs­káknak volt kitüntetett szerepük, most pedig – a véletlenek furcsa találkozása miatt – egy speciális, kissé agárszerű kutya a főszereplő. De egyik kiállítás sem a „kis kedvencekről” szól, hanem magáról a művészetről.

Bálind István olyan konceptuális művész, aki következetesen, apró lépésekben mélyíti képeinek világát. Új kiállításának kiindulópontja egy 1995-ben készült festmény, amelynek kisajátításával, több méretben megjelenő replikáival egy egész univerzumot teremtett. Ez lett a Nő kutyával című sorozat (1998–2008), egy vörössel és arannyal megfestett, szigorú kompozíció, s az ezt megismétlő, már-már piktogramszerű képek pontosan ugyanazt ábrázolják – az ikonfestőkre jellemző kontemplációval, aprólékos kézi munkával megfestve, ily módon fel is oldva az eredeti és a másolat között feszülő antagonisztikus ellentétet. A másolatkultúrára, illetve a piaci logikára (S, M, L és XL méretek!) reflektáló műcsoport egy 2008-as egyéni kiállítással ért véget, melyet a művész végkiárusításnak nevezett.

Ezután a dermedt állóképek felbomlottak, a kutya és a nő szimbiózisa megtört, és a kutya főszereplővé lépett elő, önállósult, a játékos, szomorúan magányos kalandjaival. A képek mozgalmasabbak lettek, új elemekkel, geometrikus vagy absztrahált testekkel és épületrészletekkel, és pöttöm fákkal bővültek. Ez a bővülés sok esetben redukcióval is járt; néha már csak a kutya hűlt helye maradt.

A tárlaton látható 14 akrilfestmény egyrészt válogatás a régi munkákból (például a Nő kutyával és futball-labda című, 2020-as kiállítás anyagából), de új munkákat is bemutat. Ezeket pontosan azon kettősség jellemzi, mint a kutya megítélését. „A kutyák csalók, erkölcstelenek, gyilkosok” – áll a Példabeszédek könyvében, mindemellett az ember legjobb barátai is. Ahogy a művész írja: „Ez a megbonthatatlanul összetartozó ellentét, ami mindent meghatároz és megkérdőjelez is egyben, teszi lehetővé, hogy részese és alakítója legyen a játéknak.” Hogyan lehetnek a téridomok (tűzfalak, belső udvarok, kémények, vakon ásító ablakok) egyszerre a nagyvárosi lét puszta jelei, az elidegenedés, a bezártság, a hideg magány redukált színterei, és vonzó, érdekes, pulzáló, színes világok? Hogyan gazdagodhat a kiállítás címe egy plusz, más jelentéssel?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.