Könyv

Mágikus futam az idővel

Amelia Mellor: A világ legnagyobb könyvesháza

Kritika

A világ legnagyobb könyvesboltja tényleg létezett, alapítója, Edward William Cole korát megelőző géniusz volt. Háromemeletes melbourne-i üzletének fényes árkádsorai között bronzszobrok, látványos galériák, teafülkék voltak, a nyitott polcos rendszerben pamlagoknak is jutott hely, amelyekre leülve a látogatók anélkül olvashattak, hogy vásárlásra kötelezték volna őket.

A boltban állítólag kétmillió kötet volt, de az épületben játékokat és édességeket is lehetett venni. Cole eredeti marketingeszközei tankönyvi példák lehetnek: az 1883-as megnyitón például a nagy érdeklődés miatt tokennel lehetett csak belépni, azt a látogatók levásárolhatták vagy eltehették szuvenírként; egy-egy ilyen darabhoz ma 100–150 ausztrál dollárért lehet hozzájutni az interneten.

Cole világnézete megelőzte a korát: az emberek nemtől, származástól, osztálytól független egyenlőségében hitt, na meg az oktatásban. Az önjelölt cenzorok maradjanak a fenekükön: a Cole-könyvesház emblémája tényleg a szivárvány volt, miként az ennek a nagyszerűen megírt és pompás kiállású könyvének borítóján szerepel. A világ legnagyobb könyvesháza más elemeiben is a hitelességre törekszik. Cole valóban apróhirdetésben ismerte meg misztikára és ezotériára nyitott feleségét, valóban öt gyermekük született, akik közül egy fiatalon meghalt, de még az is igaz, hogy a könyvesbolt épülete idővel tündérkerttel és ócenáriummal bővült. Arról viszont nem szóltak a történetírók, hogy Cole-t valóban megkörnyékezte volna egy fekete mágus, aki fausti alkut ajánlott elveszített kislányával, Rubyval kapcsolatban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.