Tévésorozat

Milyen mens rea?

Törvényen kívül

Kritika

Senkit nem lehet hosszan izgalomban tartani, és ez nem csak a teljesítőképtelen férfiak védőbeszédének kulcsmondata, de a lankadni nem akaró thrillerdömping végzete is lehet.

Nemigen van már hova hergelni az embereket, akik anyjuk tv-jének eladása helyett most az előtt ülve várják, hogy megkapják a heti adrenalinadagjukat, amit az emelkedő rezisztencia miatt már egyre nehezebb kiváltania a sorozatoknak. Annyira kiégtünk a konstans izgatástól, hogy miközben a képernyőn anyákat erőszakolnak és szakítanak el a gyerekeiktől (A szolgálólány meséje), mi fél szemmel a TikTokot pörgetjük, ruhát hajtogatva követjük végig, amint valakit feloldanak egy kádban (Totál szívás), és rántott húst majszolunk, amíg egy nő feje – többször is – cafatokra szakad a lépcsőfordulóban (Az utolsó lépcsőfok).

Fenn tud-e maradni, hogyan tud fennmaradni ezen a piacon egy olyan széria, amelyik nem próbál szélsőségekbe hajolva bevésődni az emlékezetünkbe, és nem úgy igyekszik hétről hétre biztosítani a bevételét, hogy függőségi receptorokat alakít ki a májunkban?

Mi lehet a közös egy BLM-aktivistában, egy középkorú, enyhén rasszista cégvezetőben, egy drogfüggő instacelebben, egy született balfékben, egy fiatal díler srácban, egy szigorú keretek közt nevelkedő zseniben, és egy minden hájjal megkent nagypapában? A kisstílű bűnözés. A társadalom apró sorjáit a bíróság közmunkával igyekszik simára csiszolni, így hát a kis csapat útja szemétszedésen és állattetemeken át vezet vissza a közösségbe. De, ami már kicsúszott, azt nem egyszerű visszagyömöszölni (és ez sem csak a teljesítőképtelen férfiak kifogása): aki egyszer bűnözött, az hamar rákap az ízére, így Bristol wannabe gengszterei hamar bűnszövetkezetté növik ki magukat. Egy nem túl alaposan felfegyverkezett, ám politikailag annál támadhatatlanabb bűnszövetkezetté.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.