Könyv

Mint a bonszai

Aj Csing: Elvesztett évek

Kritika

„Nálam többet senki nem szenvedhetett” – írja 1941-es Kor című versében Aj Csing (1910–1996). Ez nem kérkedés, hanem szimpla ténymegállapítás, de a további életút ismeretében mégis elhamarkodott.

A huszonévesen Európát járt, tanult fiatalember már valóban túl volt a baloldali szervezkedés miatt rámért börtönbüntetésen, a családjától és a nem annyira maradi, de mégsem elég forradalmi lelkületű apjától is eltávolodott eddigre, ami a költészetén is nyomot hagyott. Ám még csak ezután jött 1957, amikor a szeretett kommunista rendszer jobboldali elhajlás vádjával családostól száműzte őt, és eltiltotta az írástól. Aj Csing – Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Ottlik Géza kínai kortársa – a Góbi sivatagban egy munkatábor vécéit takarította, nap mint nap átnevelő foglalkozásokon vett részt, és nem lehetett nála toll, papír. 1978-ig nem térhettek vissza lakóhelyükre.

A vékony könyvben (amely közvetítő nyelv nélkül magyarra fordított verseket ad közre) szerepelnek költemények 1932-től 1942-ig, aztán 1954-től 56-ig, majd 1978-tól. Arról nincs szó a könyvben, hogy a közbenső évek művei tényleg mind elvesztek-e, mint ahogy a kötetcím alapján gondolni lehet, vagy ez egy válogatás az életműből, egy olyan közönség számára, amelyről a költő nem is álmodhatott. Az előszóban Aj Csing fia, Ai Weiwei képzőművész (akinek memoárját a kötettel egy időben jelentették meg) azt írja, a kulturális forradalom alatt együtt égették el édesapjával az összes kéziratát és a könyvgyűjteményét. Ám Aj Csing nem tört össze. Fia szerint szembenézett minden csapással.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.