Koncert

Sima felszállás

Joshua Redman együttese

Kritika

A zsúfolt Nemzeti Hangversenyterem közönségét az elsőtől az utolsó hangig, majdnem két órán át repítette gazdag képzeletének szárnyain a Joshua Redman (szaxofon), Brad Mehldau (zongora), Christian McBride (bőgő), Brian Blade (dob) összeállítású csodacsapat.

Jazzkoncertnek nem kell feltétlenül, hogy címe legyen, de ennek adtak: MoodSwing Reunion. Így éppenséggel nosztalgikus húrokat is pengethettek volna, de ez eszükbe se jutott. Redmannek a MoodSwingre, az 1994-ben megjelent lemezére sikerült összehozni több korábbi partnerét. Igyekezett a legkiválóbbakat elhívni, és rögtön érezte, hogy ez az együttes ebben a formában egészen kivételes. A MoodSwing valóban nagyszerű album, de mivel a tagok akkor már szóló és kollektív projektjeikben külön-külön lépdeltek a legnagyobb sikerek felé, nem lehetett komolyabb utótörténete.

Érdekes szempont a kvartett befogadásához, hogy egyenrangú, szerepeiket váltogató szólisták kollaborációja formájában valósul-e meg a zene, vagy pedig Redman kvartettjét halljuk. Természetesen a zene fizikai adottságai hierarchiát képeznek a szólóhangszerek és a kíséret között. A modern jazz történetében a kisegyüttes a legelterjedtebb forma, és leggyakrabban a fúvós szólisták vezetik az ilyen zenekarokat. Ám ezen túl az érett Redman (mind ötvenen túliak) szerénysége érvényesült: semmilyen hierarchia nincs a kvartett tagjai között, a hajszálnyi változások, alakulások dinamikusan azt képezik le, hogy ki írta éppen a számot, és kinek a szólóját támogatják odaadóan a többiek.

Feltűnt, hogy a tagok tényleg árnyékként követték Redman tenorszólóját az első számban, ami felismerhetően az ő szerzeménye. A szokásos sorrendnek megfelelően Mehldau következett, aki szólójában rögtön ki is domborította ezeket a Redman-féle vonásokat. Mehldau „agyalósabb” Redmannél, ez a kompozícióiban is megmutatkozik, Dave Brubeckről sem szabad példaképei között megfeledkezni. A második szám, a Moe Honk, Mehldau kompozíciója, induló paródiajellegű ritmusával és groteszk modulációival minden­esetre ezt a jazztörténeti vonalat is idézte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Brutális teljesítmény: gaming PC-k, amiktől leesik az állad

  • Támogatott tartalom

Egy gaming pc nem pusztán szimpla számítógép, hanem látványos erődemonstráció is. A modern gamer konfigurációk egyszerre szólnak nyers teljesítményről, vizuális élményről és technológiai precizitásról. A kérdés nem az, hogy mire képesek, hanem az, hogy mennyire tudják kiszolgálni azt az intenzív élményt, amit a mai játékok megkövetelnek.

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.