Kiállítás

Mit akarsz, gepárd?

Szántay Zsófia: Ház vagy írás? – Utópiák nyomában a Napvárostól a Fővárosig

Kritika

A kiállítás a NAUTES Építészműterem társalapítójának tíz éven át tartó, az utópia és az építészet kapcsolatait vizsgáló kutatómunkáját foglalja össze. Egy komplex mátrixban láthatunk vázlatos építészeti modelleket, kiváló épületfotókat, illetve rajzokat, térbeli diagramokat és 3D-s nyomtatóval készített alakzatokat.

Ez utóbbiak mellett ismertető és irodalmi szövegek találhatók, amelyek néha egészen személyesek, máskor ironikusak, némelyik objektum mellett fel is hangzanak e szövegek szimpla felolvasásként, esetenként zenei betétekkel kiegészítve. Továbbá kiállítottak még két fényinstallációt, egy művészkönyvet és Tudisco Júlia animációját is.

Ez a sokféleség és sokszínűség kétségkívül (bár nem minden esetben) jót tesz e remekül installált kiállításnak, amely a földszinti és az emeleti teremsor mellett aktívan használja a bejárati teret, az emeletre vezető folyosót és a kertet. Mindehhez egy rajzolt, az építész személyes megjegyzéseivel tarkított térképet is kap a látogató: főbejárat („itt jöttél be”), fikció-földszint („itt múltbeli utópiákban merülhetsz el”), vita lépcsőház („már-már veszekedés”), valóság-emelet („itt végre rendes építészet van”). Az átnézeti térképet helyiséglista is kiegészíti, például a bejárati előteret uraló papírtekercs szövegcunamija a tér korábbi funkciójára utaló „kérdések kocsiáthajtója” nevet viseli, míg pandant-ja az emeleten „a válaszok folyosója” címet kapta. Nem véletlen ez a hosszas leírás; ez a kiállítás nem olyan, ahol lazán nézelődünk: mindennek megvan a szabályos (bár organikus) rendje, amelynek áttekintésére sok időt kell szánni.

Az alsó szint első terme a további helyiségek két olvasási módját kínálja fel. Itt látható a művészkönyv, az Eutoposz Kódex a szerző rajzaival és történetekkel, s itt szerepel a város archetípusok kettős definíciója, az elméleti és irodalmi megközelítése (az ideális utópia világának kulcsfogalmai) és a megálmodott, illetve megvalósult városok típusainak összekapcsolása. Így a Tudás fogalmának térértelmezése a Napváros, a Szabadságé a Falanszter, az Édené Freeland, az Istené pedig a Biosphere II. Minden teremben elolvasható az adott típus lakóközösséghez és térhez kapcsolódó elmélete, megpakolva néha vicces ismeretekkel is. Ehhez társul a terek hasonló elrendezése (3 belógatott fólia: egy a szerző Kódexben szereplő rajzával, egy a város felskiccelt látképével, egy pedig a tételmondattal). Egyetlen példa az itt fellelhető érdekes információmorzsákra: Charles Fourier falansztermodellje az általános szenvedélytípusok alapján 810 embertípust kategorizált; így az utópisztikus városában 1620 lakót képzelt el. A fele-fele arány miatt így senki sem maradt volna pártában, s nem lettek volna agglegények.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.