Könyv

Nagy bottal

Cserna-Szabó András: Zerkó, Attila törpéje

Kritika

A szerző történelmi témájú regényeiben a társadalmi piramis csúcsán és legalján lévőket hozza közelebb egymáshoz, történetei gyakran a bálványok ledöntéséről szólnak. Persze ez a ledöntés inkább nógatás, hogy ugyan legyenek már szívesek leszállni a talapzatról.

A világtörténelem roppant távlatai rendszerint akkor válnak átélhetővé számunkra, ha azokat egy hozzánk hasonló ember mutatja meg. Egy szórakoztató everyman, egy jó fej padtárs, a sarki fűszeres vagy egy törpe. Az író békaperspektíván keresztül tekint a nagy tettekre, a Zerkó…-ban egyenest egy nyitott sliccen át nézzük végig a Római Birodalom haláltusáját. És Zerkó mindenhol megfordul, ahol fontos dolgok történnek. A Krisztus utáni V. században járunk, a Római Birodalom már két részre szakadt, a keresztény hit pedig lassan kiszorítja a pogány hiteket és szokásokat a mindennapokból. A nyugati birodalmat vandálok, gótok, hunok ostromolják, keleten Konstantinápoly örökli meg Róma minden gazdagságát. Európa átjáróház, a népvándorlás barbár népei folyamatosan háborúznak és keverednek a provinciák lakóival. Rőt szakállú, barnára sült vandálok bukkannak fel Afrika partjainál, apró termetű hunok Bizánc falainál. Véget ér egy világrend és kezdődik egy új. Az átmeneti korok képlékeny szabályai mindig kedveztek a szerencselovagoknak. Zerkó pedig pontosan egy ilyen lovag. Rezonőr, aki kint és bent is van, s aki a körülmények szerencsés összjátéka folytán szemtanúja lehet az emberi gyarlóság, hiszékenység és butaság nagy pillanatainak, amelyek újra és újra megtörténnek velünk, s nem ártana tanulni is belőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.