Könyv

Nagy bottal

Cserna-Szabó András: Zerkó, Attila törpéje

Kritika

A szerző történelmi témájú regényeiben a társadalmi piramis csúcsán és legalján lévőket hozza közelebb egymáshoz, történetei gyakran a bálványok ledöntéséről szólnak. Persze ez a ledöntés inkább nógatás, hogy ugyan legyenek már szívesek leszállni a talapzatról.

A világtörténelem roppant távlatai rendszerint akkor válnak átélhetővé számunkra, ha azokat egy hozzánk hasonló ember mutatja meg. Egy szórakoztató everyman, egy jó fej padtárs, a sarki fűszeres vagy egy törpe. Az író békaperspektíván keresztül tekint a nagy tettekre, a Zerkó…-ban egyenest egy nyitott sliccen át nézzük végig a Római Birodalom haláltusáját. És Zerkó mindenhol megfordul, ahol fontos dolgok történnek. A Krisztus utáni V. században járunk, a Római Birodalom már két részre szakadt, a keresztény hit pedig lassan kiszorítja a pogány hiteket és szokásokat a mindennapokból. A nyugati birodalmat vandálok, gótok, hunok ostromolják, keleten Konstantinápoly örökli meg Róma minden gazdagságát. Európa átjáróház, a népvándorlás barbár népei folyamatosan háborúznak és keverednek a provinciák lakóival. Rőt szakállú, barnára sült vandálok bukkannak fel Afrika partjainál, apró termetű hunok Bizánc falainál. Véget ér egy világrend és kezdődik egy új. Az átmeneti korok képlékeny szabályai mindig kedveztek a szerencselovagoknak. Zerkó pedig pontosan egy ilyen lovag. Rezonőr, aki kint és bent is van, s aki a körülmények szerencsés összjátéka folytán szemtanúja lehet az emberi gyarlóság, hiszékenység és butaság nagy pillanatainak, amelyek újra és újra megtörténnek velünk, s nem ártana tanulni is belőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.