Dokumentumfilm

Négybetűs, mint a láva

Sara Dosa: Tűzben edzett szerelem

Kritika

„Na, de mi is a szerelem?” – bár egyebek közt erről is szól, de efféle köldöknézős kérdésekkel mégsem foglalkoznak e dokumentumfilm szereplői. Katia és Maurica Krafft, Mauna Loa, Nyiragongo, Krafla és társaik – előbbi egy vulkanológus házaspár, utóbbiak tűzhányók – egymást és kapcsolatukat is adottnak veszik.

Nincs itt semmi látnivaló: Kraffték egy egyetemi padon üldögélve, esetleg egy vakrandin futottak össze – a szerelmi történetek legfontosabb, misztikus pillanata, a találkozás itt egy elkenődött, halvány emlék csupán –, a vulkánokat pedig a tektonikus kőzetlemezek ide-oda vándorlása kreálta. Azóta pedig együtt élnek, szeretnek és működnek, néha kedvesek egymáshoz, néha dühösen kitörnek, általában azonban hagyják a másikat olyannak lenni, amilyennek az szeretné. Persze a vulkánok viselkedését nehéz is lenne megváltoztatni, ám a tapasztalat szerint az emberekkel is hasonló a helyzet.

A Tűzben edzett szerelemben végig ez a rendhagyó szerelmi háromszög az uralkodó, amelyben a fékezhetetlen, egyszerre pusztító és építő természeti erő szolgál az emberi kapcsolatok metaforájaként. Sara Dosa rendező szinte kizárólag Kraffték egyedülálló archívumából dolgozott: több ezer fénykép és több száz órányi, soha nem látott, 16 milliméteres filmfelvétel állt rendelkezésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.