Film

Nem alszik

Tom George: Ecc, pecc, ki lehetsz?

Kritika

Mégis ki ölte meg a nagy pofájú, felfuvalkodott amerikai rendezőt? A producer, akit megzsarolt; a forgatókönyvíró, akinek vízióját tönkre akarja tenni – esetleg a főszereplő színésznő, akinek részegen félreérthetetlen ajánlatot tett; vagy talán annak férje, akivel még össze is verekedett?

Bárki lehetett – ez a „ki tette?” típusú krimik lényege, és egyben legunalmasabb közhelye. „Ha egyet láttál, az összest láttad” – jegyzi meg a narrátorként is működő rendező, jelezve, hogy itt bizony egy önreferenciális utalásokkal teli metasztorival van dolgunk. Az ilyen típusú gyilkossági történetek igazi reneszánszukat élik, amióta három éve bemutatták Rian Johnson Tőrbe ejtve című filmjét, de legyen szó sorozatról (Gyilkos a házban), vagy francia vadhajtásról (Gyilkos party), egyetlen posztmodern krimi sem vetheti le Agatha Christie köpönyegét, amely alól kibújtak. Az Ecc, pecc, ki lehetsz? olyannyira nem tagadja le eredetét, hogy egészen a gyökerekig megy vissza. 1953-ban járunk a londoni West Enden, ahol a krimikirálynő Egérfogó című darabjának 100. előadását ünneplik. Ekkora siker hatására persze egyből megjelennek a hollywoodi keselyűk is, élükön az Adrian Brody alakította rendezővel, Leo Köpernickkel, aki a valós eseten alapuló, körmönfont darabból egy akcióval teli, pörgős adaptációt tervez, s ebben az sem zavarja, hogy Anglia utcáin nem szokás tűzpárbajba keveredni a rendőrséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.