Kiállítás

Nők, tájban

Januško Klaudia: Too Hot to Handle

Kritika

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

A művészről szóló írásokban rendre feltűnik még a kiberfeminizmus és a neomedievalizmus terminus technicus is, jelezve, hogy művei mögött a feminizmus negyedik hullámához tartozó elméletek húzódnak meg. Az ökofeminizmus a környezet, a nemek és a társadalmi igazságosság közötti összefüggések feltárására törekszik (Ariel Salleh, 2017), a kiberfemizmus vagy kiberszexizmus (Laurie Penny, 2013) pedig a férfiak uralta technológia, a globális internet korában vizsgálja a nők szerepét. Ugyan a neo­medievalizmus fogalmát már Umberto Eco is használta, újabban egyre divatosabb a rohamléptekben az új középkor felé haladó globális tendenciák leírásában (illetve az ál- vagy pszeudó-középkori filmek, filmsorozatok bemutatásakor). Bár „szerencsére” esetünkben a kiállításon ezen elméletek nem annyira témaszinten, inkább eszközként vagy háttérként jelennek meg.

A kiállítás egyik előzménye a 2023 nyarán a Liget Galériában bemutatott Her Body, Himself című kiállítás anyaga, ahol egyebek mellett a final girl-archetípust vizsgálta (a final girl a slash filmekben vagy videójátékokban feltűnő nőalak, aki kezdeti ártatlanságát feladva az erőszakra erőszakkal, gyilkolással és leszámolással válaszol). Az itt feltűnő alakok (Jeanne d’Arc, Édes Anna) nyomán a művész a final girl és a háziasszony szerepkörét egyesítve egy olyan videót is bemutatott (Main Character), amely Martha Rosler 1975-ben készült feminista performance és videóművészeti alkotásának mai átirataként is olvasható. Ebben Januško láncing-kötényben és mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelve elkészít egy szendvicset, miközben a ruházatához, a főzési eszközökhöz és alapanyagokhoz kapcsolt érzékelők segítségével részben női főhősökkel rendelkező, neomedievalista videójátékok zenéiből szólalnak meg részletek. A „felfegyverzés” arra a tényre utal, hogy a nők ellen elkövetett, családon belüli erőszak többsége a konyhában történik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.