Lemez

Egy férfi, két eset

Zlatko Baracskai & Áron Porteleki: Years Apart; Dóra Győrfi & Áron Porteleki: Kapa-Kapa, Eke

  • - minek -
  • 2023. október 11.

Kritika

A kis kiadók közé tartozó, de annál izgalmasabb muzsikákkal foglalkozó Prepost Records kivételes küldetést teljesít, amikor sorra publikálja a műfajokon túlnyúló szabadzenei szcéna hangfelvételeit.

E törekvésük jegyében már korábban is számos élő hanganyagot adtak ki, mindenekelőtt a jazz, az improvizációs, az elektronikus, az extrém és a kísérleti zenék műfajában, de a kiadón belül elindult egy önálló sorozat, Prepost Pirate Live Series címen, kifejezetten azzal a céllal, hogy zenekarok és alkalmi felállások stúdióban feljavított koncertfelvételeit publikálja. Némileg a kalózfelvételek hagyományait követve, de így természetesen a zenészek teljes körű beleegyezésével.

Ezúttal két olyan különleges zenei élménnyel kecsegtető kiadványt szemlézünk, amelyeket összeköt az egyik kulcsszereplő személye. A kivételesen izgalmas dobos és ütőhangszeres Porteleki Áron néha a brácsát is a kezébe veszi, és már eddig is számtalan jazz- és szabadzenei formációban mutatta meg, milyen kifejezőerővel bír a játéka, és mekkora ereje van a műfajhatárokat semmibe vevő fúziós zenének.

Az idén szeptemberben megjelent, az obligát letöltés mellett kazettán is beszerezhető két élő fellépése közül Győrfi Dóra énekesnővel közös koncertjének felvétele a Lumenben készült még 2021-ben, és ez volt kettejük első közös koncertje. Győrfi Dóra különleges hangképzésén jól hallható, hogy korábban jávai gamelán éneklést tanult, ám Portelekivel közös koncertjén előbb kettejük összefonódó ütőhangszeres játéka hoz létre nehezen definiálható, erős atmoszférát. De a számok többségén a jávai énekstílus és Porteleki hol erőteljes, hol finoman technikás, „beszélő” dobjátéka hoz létre teremtő feszültséget. Az utolsó szám (Két dal) különösen drámai hatású: a két jávai tradicionális dallam mellé társul az erdélyi Buza községben gyűjtött népdal Porteleki énekével, a két zenei tradíció szimbiózisa pedig biztosítja a katarzist.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.