Film

Prága romokban

Anthony Russo – Joe Russo: A szürke ember

Kritika

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

A Marvel-mozik, franchise-ok és folytatások korában egy egyszerű akció-krimi ugyanis már nem számít elég kecsegtetőnek – Anthony és Joe Russónak azonban valahogy mégis sikerült kibulizniuk 200 milliót. Persze végső soron ez is csak a szuperhősöknek köszönhető.

A rendezőpáros független filmek és kulttá avanzsáló vígjátéksorozatok után az Amerika Kapitány: A tél katonájával tette le a névjegyét Hollywoodban. A siker hatására nemcsak a folytatást rendezhették meg, de az ő kezükbe került minden idők egyik leggrandiózusabb, dupla fináléja, a Bosszúállók: Végtelen háború és a Bosszúállók: Végjáték, ezekkel hamar a legnagyobb bevételt elérő rendezők közé kerültek. Bár úgy tűnik, hogy a Marvel világával szakítottak, annak hőseit továbbra sem engedték el: Pókembert, azaz Tom Hollandot magukkal vitték első, komolynak szánt, ám végül bukással végződött projektjükbe (Cherry: Az elveszett ártatlanság), míg Amerika kapitánya, vagyis Chris Evans ezúttal rosszfiúként tűnik fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.