Rádió

Bajnokok reggelije

Elindult a Sportrádió

Kritika

A minap elindult Sportrádió első néhány perce hűen tükrözi a magyar rádiós szcéna mentális állapotát. Harsányi Leventét, miután a „megújuló” Petőfi rádióból kiakolbólították, kis híján mártírként siratták el. Ugyanő a Himnusz alatt most úgy feszített új munkahelyének nyitóünnepségén, mint pók a lucernásban.

Kész szerencse, hogy erről nem csak hang-, de videófelvétel is készült. A helyére került tehát mindenki reggeli Levije, ahogy vele együtt az egész stáb, akik hol feszengve (mint Risztov Éva), hol tétován leasszisztálták, ahogyan elődöcögött első adásnapjával a Mediaworks és KESMA alól kipréselt újabb hiánypótló csatorna.

De kinek kellett ez? Erre van egy cinikus-realista válasz, és van egy szakmaiaskodó, belemagyarázó is. Egyik sem valami izgalmas ugyanakkor: az előbbi szerint Orbán Viktornak, az utóbbi szerint senkinek. A 2022. január 17-én a Budapesten és környékén fogható 105.9 megahertzes frekvencián elindult adó programleírásában ezt olvassuk: „Magyarország első és egyetlen sportrádiója a testmozgás, a játék, az egészséges életmód, a siker, a küzdelem, a fair play, a hazaszeretet és az összetartozás jegyében minden »sportos« témában hallatja a hangját.” Már eleve felmerül, hogy – ugyancsak az ajánló megfogalmazása szerint – a „120. évfolyamát kezdő sportnapilap”, a Nemzeti Sport leányvállalataként elinduló csatorna eddigi fájó hiánya miért éppen most vált elviselhetetlenné? Ilyen mértékű hiányérzet esetén az elmúlt 120 évben (mely időszak a rádiózás arany-, illetve ezüst-, bronz- és vaskorát is magába foglalta) csak eszébe jutott volna már valakinek egy ilyen adó tető alá hozása. Nem jutott, vagy nem eléggé. Most viszont nem is akárkinek jött a sugallat! A csatorna főnöke ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, úgy is mint Puskás-ügyi nagykövet, a felcsúti Orbán-fociakadémia korábbi sajtóigazgatója, és még számos hasonló poszt betöltője: Szöllősi György.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.