Rádió

Bajnokok reggelije

Elindult a Sportrádió

Kritika

A minap elindult Sportrádió első néhány perce hűen tükrözi a magyar rádiós szcéna mentális állapotát. Harsányi Leventét, miután a „megújuló” Petőfi rádióból kiakolbólították, kis híján mártírként siratták el. Ugyanő a Himnusz alatt most úgy feszített új munkahelyének nyitóünnepségén, mint pók a lucernásban.

Kész szerencse, hogy erről nem csak hang-, de videófelvétel is készült. A helyére került tehát mindenki reggeli Levije, ahogy vele együtt az egész stáb, akik hol feszengve (mint Risztov Éva), hol tétován leasszisztálták, ahogyan elődöcögött első adásnapjával a Mediaworks és KESMA alól kipréselt újabb hiánypótló csatorna.

De kinek kellett ez? Erre van egy cinikus-realista válasz, és van egy szakmaiaskodó, belemagyarázó is. Egyik sem valami izgalmas ugyanakkor: az előbbi szerint Orbán Viktornak, az utóbbi szerint senkinek. A 2022. január 17-én a Budapesten és környékén fogható 105.9 megahertzes frekvencián elindult adó programleírásában ezt olvassuk: „Magyarország első és egyetlen sportrádiója a testmozgás, a játék, az egészséges életmód, a siker, a küzdelem, a fair play, a hazaszeretet és az összetartozás jegyében minden »sportos« témában hallatja a hangját.” Már eleve felmerül, hogy – ugyancsak az ajánló megfogalmazása szerint – a „120. évfolyamát kezdő sportnapilap”, a Nemzeti Sport leányvállalataként elinduló csatorna eddigi fájó hiánya miért éppen most vált elviselhetetlenné? Ilyen mértékű hiányérzet esetén az elmúlt 120 évben (mely időszak a rádiózás arany-, illetve ezüst-, bronz- és vaskorát is magába foglalta) csak eszébe jutott volna már valakinek egy ilyen adó tető alá hozása. Nem jutott, vagy nem eléggé. Most viszont nem is akárkinek jött a sugallat! A csatorna főnöke ugyanis a Nemzeti Sport főszerkesztője, úgy is mint Puskás-ügyi nagykövet, a felcsúti Orbán-fociakadémia korábbi sajtóigazgatója, és még számos hasonló poszt betöltője: Szöllősi György.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”