Tévésorozat

Romdráma

A legyőzött

  • - köves -
  • 2021. szeptember 8.

Kritika

„Rom, rom, rom” – e három szóval jellemezte Billy Wilder, mi fogadta, amikor visszatért Berlinbe 1948-ban, hogy leforgassa a Külügyi szívügyeket, főszerepben a győztes amerikai katonák erkölcseivel, az azokat vizsgáló tüchtig képviselőnővel és a kétes erkölcsökről kétes erkölcsökkel daloló dizőzzel, akit Marlene Dietrich alakított szívbe és másba markolóan.

Wildernek a romokra nem volt gondja, azok készen várták, ám ő, az elüldözött egykori berlini polgár, egy percig sem hagyta magát megrendülni: hagyta a neorealizmust másra, inkább egy sikamlós vígjátékot forgatott a romokon.

Több mint hetven évvel Wilder után még mindig a szétbombázott Berlin a játszóterünk. A legyőzött nyolc részen át vizsgálja a romerkölcsöket, amelyek pont úgy ingadoznak, hogy az jól álljon egy ilyen sorozatnak. A Brooklynból Berlinbe szalasztott zsaru (Taylor Kitsch) amerikai know-how-val, családi traumákkal és hónaljban hordott pisztollyal lát neki Berlin kitakarításának, míg a mellé osztott német rendőrnő nemcsak a férjét várja haza a frontról, de történelmi terhet is cipel. Sőt, olykor ki is kell mondania, hogy nem minden német volt náci. Ha nem Nina Hoss-szal mondatnák ki ezeket a sorokat, könnyen úgy festhetne az egész, mint egy Mel Brooks-paródia, de A legyőzött igazi ereje a szereposztásban van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.