Kiállítás

Hiba a szárítókötélen

Végül is autonóm – Gink Sára

  • Mayer Kitti
  • 2022. november 9.

Kritika

A Fészek Művészklub nyilván látott már szebb napokat is, bizonyára az alapító Benczúr Gyula vagy Lechner Ödön is felvonná a szemöldökét, látva, hogy hová jutott százhúsz év elteltével a bejáratánál most épp tortillacsipszet árusító épület.

A MOME hallgatóinak közel egy éve bemutatott, az 1972-es, dizájntörténeti mérföldkőnek számító „Magyar design (10 kísérlet)” című kiállítás előtt tisztelgő anyaga mintha jelezné, hogy végre itt is fény gyúl az alagút végén. Gink Sára mostani kiállítása is ezt támasztja alá. Értékes és izgalmas tartalom vár ránk, ha legyőztük a kezdeti közegellenállást.

A fiatal médiaművész témája szorosan kapcsolódik a Fészek történetéhez és tereihez. Gink ugyanis – aki nemcsak vizuális kommunikáció, de művészetterápia szakon is tanult – egyéni munkamódszerével a klub és a hozzá köthető textiltervezők kapcsolatát kutatja már évek óta. S ebbe a kutatási folyamatba ad most betekintést. A klasszikus kiállításokhoz képest itt nem egy letisztázott anyaggal van dolgunk. Ez itt nem végeredmény, hanem az idő egy kimerevített pillanata.

Gink mintha egy pause-gombot nyomott volna meg: egyszerre mutat sokat és keveset, jó érzékkel villantva fel a kutató szakember vizsgálódásának részleteit egy viszonylag szűk térben, miközben fontos életművekről (Bajkó Anikó, Lévai Nóra, Nagy Judit, Pápai Lívia, Gulyás Kati, Kelecsényi Csilla, T. Doromby Mária), megkerülhetetlen szakemberekről (Molnár Éva, Fitz Péter) és személyes, női történetekről is mesél. Ami a látogató előtt máshol rejtve marad, Gink szégyenérzet nélkül mutatja meg a hibának gondolt kulisszatitkokat (az asztali számítógép képernyőjén megjelenő figyelmeztető jelzést, megfakult és összefirkált kartotékok nagyításait), amelyek minden valamirevaló kutató archívumának félt­ve őrzött kincsei. De fontos: nem esik túlzásba, éppen csak egy levegővételnyi szünetet enged a befogadónak a szárítókötélre csíptetett pausz- és fotópapírok lapozgatása közepette. Egyszerre ismerjük meg nemcsak a kísérleti textilművészet terén tevékenykedő ipari munkásnők életét és munkáját, de Gink kutatói-tervezői attitűdjét is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.