Kiállítás

Hiba a szárítókötélen

Végül is autonóm – Gink Sára

  • Mayer Kitti
  • 2022. november 9.

Kritika

A Fészek Művészklub nyilván látott már szebb napokat is, bizonyára az alapító Benczúr Gyula vagy Lechner Ödön is felvonná a szemöldökét, látva, hogy hová jutott százhúsz év elteltével a bejáratánál most épp tortillacsipszet árusító épület.

A MOME hallgatóinak közel egy éve bemutatott, az 1972-es, dizájntörténeti mérföldkőnek számító „Magyar design (10 kísérlet)” című kiállítás előtt tisztelgő anyaga mintha jelezné, hogy végre itt is fény gyúl az alagút végén. Gink Sára mostani kiállítása is ezt támasztja alá. Értékes és izgalmas tartalom vár ránk, ha legyőztük a kezdeti közegellenállást.

A fiatal médiaművész témája szorosan kapcsolódik a Fészek történetéhez és tereihez. Gink ugyanis – aki nemcsak vizuális kommunikáció, de művészetterápia szakon is tanult – egyéni munkamódszerével a klub és a hozzá köthető textiltervezők kapcsolatát kutatja már évek óta. S ebbe a kutatási folyamatba ad most betekintést. A klasszikus kiállításokhoz képest itt nem egy letisztázott anyaggal van dolgunk. Ez itt nem végeredmény, hanem az idő egy kimerevített pillanata.

Gink mintha egy pause-gombot nyomott volna meg: egyszerre mutat sokat és keveset, jó érzékkel villantva fel a kutató szakember vizsgálódásának részleteit egy viszonylag szűk térben, miközben fontos életművekről (Bajkó Anikó, Lévai Nóra, Nagy Judit, Pápai Lívia, Gulyás Kati, Kelecsényi Csilla, T. Doromby Mária), megkerülhetetlen szakemberekről (Molnár Éva, Fitz Péter) és személyes, női történetekről is mesél. Ami a látogató előtt máshol rejtve marad, Gink szégyenérzet nélkül mutatja meg a hibának gondolt kulisszatitkokat (az asztali számítógép képernyőjén megjelenő figyelmeztető jelzést, megfakult és összefirkált kartotékok nagyításait), amelyek minden valamirevaló kutató archívumának félt­ve őrzött kincsei. De fontos: nem esik túlzásba, éppen csak egy levegővételnyi szünetet enged a befogadónak a szárítókötélre csíptetett pausz- és fotópapírok lapozgatása közepette. Egyszerre ismerjük meg nemcsak a kísérleti textilművészet terén tevékenykedő ipari munkásnők életét és munkáját, de Gink kutatói-tervezői attitűdjét is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.