Kiállítás

Szörnyek a vásártérről

Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa

Kritika

Honnan származnak Bosch zseniális látomásai? Mi magyarázza máig lenyűgöző, misztikus világát? Miért olyan eleven a pokol tornácán égő tűz, és miért megfejthetetlen a földi gyönyörök világa?

Németalföld önálló rendi államainak (grófságoknak és hercegségeknek, városállamoknak) perszonáluniójával jött létre a 15–16. század fordulóján az ún. Tizenhét Tartomány (nagyrészt a mai Belgiumot és Hollandiát fedte, kisebb-nagyobb területei ma Franciaországhoz és Luxemburghoz tartoznak). Az elnevezés maga későbbi, és inkább a tízes és a hetes szám pozitív keresztény jelentésére utal, hiszen a csatlakozó entitások száma szinte folyamatosan változott, a területért vívott ismétlődő harcok során voltak kiválások, beolvadások, és egészen a 18. század végéig léteztek az unióhoz nem csatlakozó, önálló államok is.

Az Aachenből származó Aken festőcsalád már korábban ott élt, és 1426-ban települt át a Brabanti Hercegség akkor negyedik legnagyobb városába ’s-Hertogenboschba – leginkább azért, mert az ismert művészközpontok (Gent és Brugge, illetve Antwerpen) túl erős konkurenciát jelentettek volna számukra. Itt született és haláláig itt is élt (a nemrég elhunyt középkorászt, Marosi Ernőt idézve) Németalföld „utolsó középkori művésze”, a város nevét felvevő Hieronymus Bosch (1450–1516).

 

Kezdetek – az Antikrisztus árnyékában

Bosch végigélte a talpalatnyi földért folyó, tanyák felgyújtásával járó területi csatározásokat, a Tizenhét Tartományt uraló Burgundi Hercegség bukását (1477), a spanyol örökösödési háborút (amelynek végén, 1512-ben a Német-római Birodalomhoz csatolták), és megtapasztalta az Európát nyomasztó török és iszlám fenyegetettséget. A sorozatos harcok és természeti katasztrófák, járványok, éhínségek miatt nem véletlen, hogy a 15. század végére jövendölték az Antikrisztus eljövetelét, Dürer is 1498-ban jelentette meg az Apokalipszishez készített fametszetsorozatát.

A jómódú, egyetemmel is rendelkező kereskedőváros piacterén Bosch apja 1462-ben vásárolt egy kőházat. Az öt testvérből a negyedik, Jheronimus van Aken innen nézhette (már ha nem fogták munkára) – mint egy páholyból – a város életét. A vásárokat, búcsújárásokat, vallási körmeneteket, farsangi felvonulásokat, fényűző hercegi ceremóniákat, tudósokat és áltudósokat, sarlatánokat, polgárokat, munkásokat, apácákat és szerzeteseket, zenészeket, bűvészeket, mutatványosokat, bohócokat, koldusokat, zsebmetszőket, részegeket, szerencsejátékosokat és szajhákat; megtapasztalhatta a városban vagy azon kívül elterülő fertő világát, a kocsmák és bordélyok életét; láthatta, hogy az egyre erősödő erkölcstelenség tüze mintegy felperzseli a várost. (Egy középkori városban minden fekáliától bűzlött – a szennyvíz nyitott szegély­árkokban folydogált a folyó felé –, megágyazva a további járványoknak.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.