Film

Tarkóig elmerülni

Hamish Linklater: Boldogság Owl városában

Kritika

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mindezek azonban egyáltalán nem érintik és nem is különösebben érdeklik a fiktív észak-dakotai városka, Owl lakosait. Van ugyan közért, vasárubolt és néhány kocsma is, de a mozi épp csődbe ment – és különben is, ha randizni akar az ember, még mindig az egy évvel korábban bemutatott E.T., a földönkívülire vált páros jegyet. Ha nem is állt meg az idő, de legalábbis ólomlábakon halad: a helyi közéletet továbbra is egy néhány évtizeddel korábbi középiskolai futballmeccs határozza meg; az, hogy milyen évet írnak, csak azért fontos, mert az irodalmat is tanító (!) pedofil és autokrata testneveléstanár ragaszkodik hozzá, hogy a diákok intő jelként olvassák el Orwell 1984-ét; a legfontosabb történelmi esemény pedig az, hogy egy Gordon Kahl nevű helyi farmer és második világháborús veterán évekig visszautasította, hogy adót fizessen, majd halálos lövöldözésbe keveredett a rendőrökkel. Utóbbi kettő a filmben csak említés szintjén vagy még úgy sem szerepel, a regényben azonban nagyon is fontos adalékai a helyi folklórnak.

A Boldogság Owl városában ugyanis Chuck Klosterman 2008-ban megjelent első regényének adaptációja. Klosterman elsősorban új­ság­íróként vált ismertté, a The Guardiantől kezdve a Spinen és a GQ-n át az Esquire-ig és a The Washington Postig valamennyi jelentős lapban publikált, kultikussá pedig a popkulturális utalásokkal és száraz iróniával teli esszégyűjteményei tették. A feltartott kisujjas, elefántcsonttoronyból ítélkező publicisztikák helyett ugyanis főleg a popkultúrával és a tömeg­ízléssel foglalkozott: gabonapelyhekről, Britney Spearsről, vagy épp arról írt, miért éreznek motivációt az emberek, hogy élőben kövessék a sporteseményeket, és miért múlik el ez a késztetés, ha mindezt felvételről teszik. A Down­town Owl című kötete ezekhez a földhözragadt témákhoz hasonlóan egy egyszerű, isten háta mögötti észak-dakotai kisvárosban – a valódi neve Fargo – játszódik. Maga Klosterman is innen származik, sőt, Fargo Rock City címmel könyvet is írt a környék heavy metal színteréről, vagyis inkább arról, hogy annak hiányában milyen volt metalheadként itt felnőni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.

 

Ingyér’ a kastély, bekékül a NER-vér

A kastélytörvény módosított változata a lényegen nem változtatott, az ingyenes átadással „magánjogi szereplők” is hozzájuthatnak a felújított, értékes ingatlanokhoz. Tiltakozásként aláírásgyűjtésbe fogtak, demonstrációt szerveznek, alkotmánybírósági normakontrollt kértek azok, akik szerint ez a nemzeti vagyon ellopása.

A sarlatánság ára

A kormány szerint minden nagyjából a tervek szerint alakul: a lakosság nagy erőkkel megtakarít, az ipar Németország és a háború miatt gyengélkedik, a GDP növekedése pedig jövőre már tényleg 4 százalékos lesz. A papír persze türelmes.

„Nem rólam szól”

Kisfiával a hátán vágott át a Himaláján, hogy aztán a kilencvenes években Ausztráliában indítsa el énekesi karrierjét. Azóta bejárta a világot, jelenleg az Egyesült Államokban él, most mégis a Balatontól érkezett a Szigetre, ahol koncertje előtt beszélgettünk a tibeti névadás jelentőségéről, egy gyerekként írt mantráról és a gyógyító hangokról.