Film

Tarkóig elmerülni

Hamish Linklater: Boldogság Owl városában

Kritika

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mindezek azonban egyáltalán nem érintik és nem is különösebben érdeklik a fiktív észak-dakotai városka, Owl lakosait. Van ugyan közért, vasárubolt és néhány kocsma is, de a mozi épp csődbe ment – és különben is, ha randizni akar az ember, még mindig az egy évvel korábban bemutatott E.T., a földönkívülire vált páros jegyet. Ha nem is állt meg az idő, de legalábbis ólomlábakon halad: a helyi közéletet továbbra is egy néhány évtizeddel korábbi középiskolai futballmeccs határozza meg; az, hogy milyen évet írnak, csak azért fontos, mert az irodalmat is tanító (!) pedofil és autokrata testneveléstanár ragaszkodik hozzá, hogy a diákok intő jelként olvassák el Orwell 1984-ét; a legfontosabb történelmi esemény pedig az, hogy egy Gordon Kahl nevű helyi farmer és második világháborús veterán évekig visszautasította, hogy adót fizessen, majd halálos lövöldözésbe keveredett a rendőrökkel. Utóbbi kettő a filmben csak említés szintjén vagy még úgy sem szerepel, a regényben azonban nagyon is fontos adalékai a helyi folklórnak.

A Boldogság Owl városában ugyanis Chuck Klosterman 2008-ban megjelent első regényének adaptációja. Klosterman elsősorban új­ság­íróként vált ismertté, a The Guardiantől kezdve a Spinen és a GQ-n át az Esquire-ig és a The Washington Postig valamennyi jelentős lapban publikált, kultikussá pedig a popkulturális utalásokkal és száraz iróniával teli esszégyűjteményei tették. A feltartott kisujjas, elefántcsonttoronyból ítélkező publicisztikák helyett ugyanis főleg a popkultúrával és a tömeg­ízléssel foglalkozott: gabonapelyhekről, Britney Spearsről, vagy épp arról írt, miért éreznek motivációt az emberek, hogy élőben kövessék a sporteseményeket, és miért múlik el ez a késztetés, ha mindezt felvételről teszik. A Down­town Owl című kötete ezekhez a földhözragadt témákhoz hasonlóan egy egyszerű, isten háta mögötti észak-dakotai kisvárosban – a valódi neve Fargo – játszódik. Maga Klosterman is innen származik, sőt, Fargo Rock City címmel könyvet is írt a környék heavy metal színteréről, vagyis inkább arról, hogy annak hiányában milyen volt metalheadként itt felnőni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk