Kiállítás

Titkos jelek

Isabel Muñoz: OMEGA

Kritika

Egy nő narancsot tart a kezében. Fehér ruhát visel vagy világosat, mert a kép fekete-fehér. A kéztartása törékenységet és titokzatosságot sugall, mintha el akarna rejteni valamit a világ elől. A „narancs titkos jel: nem a gyümölcsöt veszik meg, hanem a lányt. Mást és mást jelent egy, kettő vagy három narancsot kérni” – magyarázza a szöveg a 2006-os, Emberkereskedelem és rabszolgaság, Kambodzsa című kép mellett.

A spanyol fotóművész több mint harminc éve járja a világot, Kambodzsába azért utazott, hogy megismerkedjen az ottani tánccal és khmer építészettel, de nemcsak szépséget talált. Ahogy ő írja, a pokollal találkozott ott, ahol a mennyországot kereste: megcsonkított emberekről is készített fotókat, képein pedig a gyermekkereskedelem és rabszolgaság témájával is foglalkozik.

A narancsos képpel szemben függ a Kongói nők, a remény útja című fekete-fehér nagyítás: egy anya óvja gyermekét, aki láthatóan menedéket talál az ölelő karjában. A szereplők arcát itt sem látjuk. A képkeret üvegében vele szemközt lévő, a gyermekkereskedelmet szimbolizáló fénykép tükröződik. Kongó más képeken is visszatér – a többi közt a kiállításon fellelhető egyetlen önarcképen, a Kongói őrület címűn. Muñoz állára letolt maszkkal néz a kamerába, fejét és arcát drótok hálózzák be. A művész szerint Kongó a világ egyik legrosszabb országa, ha nőnek születik az ember. A mentális problémákkal küzdő vagy transznemű nőket egyszerűen őrültnek tartják, törzsük kitagadja és embertelen körülmények közé kényszerítik őket. Hisznek az ördögben, és úgy tartják, hogy a mentális betegségeket is az ördög okozza. Az őrültnek bélyegzett nőket az utcára hajítják. Muñoz szerint az „őrült nők” között sok a hős: összefognak, segítenek egymásnak fennmaradni és megőrizni méltóságukat. Erről tanúskodnak e felvételek is, ahol például fák lombkoronája mögé bújva vagy fejdíszeikben láthatjuk őket – a fejdíszeket a piacokon próbálják értékesíteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.