Kiállítás

Titkos jelek

Isabel Muñoz: OMEGA

Kritika

Egy nő narancsot tart a kezében. Fehér ruhát visel vagy világosat, mert a kép fekete-fehér. A kéztartása törékenységet és titokzatosságot sugall, mintha el akarna rejteni valamit a világ elől. A „narancs titkos jel: nem a gyümölcsöt veszik meg, hanem a lányt. Mást és mást jelent egy, kettő vagy három narancsot kérni” – magyarázza a szöveg a 2006-os, Emberkereskedelem és rabszolgaság, Kambodzsa című kép mellett.

A spanyol fotóművész több mint harminc éve járja a világot, Kambodzsába azért utazott, hogy megismerkedjen az ottani tánccal és khmer építészettel, de nemcsak szépséget talált. Ahogy ő írja, a pokollal találkozott ott, ahol a mennyországot kereste: megcsonkított emberekről is készített fotókat, képein pedig a gyermekkereskedelem és rabszolgaság témájával is foglalkozik.

A narancsos képpel szemben függ a Kongói nők, a remény útja című fekete-fehér nagyítás: egy anya óvja gyermekét, aki láthatóan menedéket talál az ölelő karjában. A szereplők arcát itt sem látjuk. A képkeret üvegében vele szemközt lévő, a gyermekkereskedelmet szimbolizáló fénykép tükröződik. Kongó más képeken is visszatér – a többi közt a kiállításon fellelhető egyetlen önarcképen, a Kongói őrület címűn. Muñoz állára letolt maszkkal néz a kamerába, fejét és arcát drótok hálózzák be. A művész szerint Kongó a világ egyik legrosszabb országa, ha nőnek születik az ember. A mentális problémákkal küzdő vagy transznemű nőket egyszerűen őrültnek tartják, törzsük kitagadja és embertelen körülmények közé kényszerítik őket. Hisznek az ördögben, és úgy tartják, hogy a mentális betegségeket is az ördög okozza. Az őrültnek bélyegzett nőket az utcára hajítják. Muñoz szerint az „őrült nők” között sok a hős: összefognak, segítenek egymásnak fennmaradni és megőrizni méltóságukat. Erről tanúskodnak e felvételek is, ahol például fák lombkoronája mögé bújva vagy fejdíszeikben láthatjuk őket – a fejdíszeket a piacokon próbálják értékesíteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.