Tévésorozat

Túl kicsi bűnök

Időbanditák

Kritika

Remélhetőleg maguk a Monty Python tagjai sem vennék zokon az összehasonlítást, miszerint néhány közeli örökösüket Új-Zélandon találjuk.

Taika Waititi (Hétköznapi vámpírok, A zászlónk halált jelent) és Jemanie Clement (Slágermájerek, Hétköznapi vámpírok) sajátos gátlástalansággal viszik tovább az abszurd humor legjobb hagyományait, ráadásul még a történelemhez is van affinitásuk. Leg­újabb közös projektjükhöz a szokásosnál is mélyebben kell kapcsolódniuk belső Monty Pythonjukhoz, hiszen Terry Gilliam 1981-es Időbanditák című fantasyjét dolgozzák újra. A film Gilliam életművében sem a legemlékezetesebb, de idővel kiérlelte a maga rajongótáborát. Bár főleg gyerekközönségnek készült, a bizarr humorban, a barokkos, kézműves jellegű effektekben és a sötétebb tónusban a felnőttek is örömüket lelhették. Waititi, Clement és Iain Morris megtartják az eredeti erényeit, eleinte talán túlságosan is ragaszkodnak a hűséges adaptációhoz, így a saját hangjuk sokáig rejtve marad.

A tizenegy éves Kevin (Kal-El Tuck) az unalmas Bingley-ben él. Szenvedélye, a történelem tanulmányozása állandó izgalmakat tartogat számára. Furcsa hobbija azonban elszigeteli; barátai nincsenek, és a családja is értetlenül áll a megszállottsága előtt. Szürke hétköznapjai szó szerint robbanásszerűen érnek véget, amikor a gardróbjából egyenesen a hálószobájába csörtet egy csapat kincsrabló. Penelope (Lisa Kudrow) és szedett-vedett bandája egy mágikus térkép segítségével térben és időben kalandozik, miközben egy-két értékes dolgot is magukkal visznek. Gondtalan törvényen kívüli életüket azonban két nagyobb erő is fenyegeti: a térkép eredeti tulajdonosa, a Legfelsőbb Lény (Taika Waititi) és annak sötét ősellensége (Jemaine Clement) is szeretné megkaparintani a dokumentumot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.