Könyv

A férfikor őszén

Györffy Miklós: Egy emigráns vallomásai

Kritika

Györffy Miklós Egy emigráns vallomásai címmel 2022-ben megjelent kitűnő regényének kritikai visszhangja érthetetlenül szegényes.

Ha az egy kéz ujjain is megszámlálható, fele­részben ráadásul kimondottan rövid recenziók ismeretében egyáltalán beszélhetünk visszatérő motívumról, akkor ennek a visszhangtalanságnak már a Hajnal Géza (Tiszatáj online), Zelei Dávid (Jelenkor) és Pálos György (ÉS) általi puszta regisztrálása is feltűnő. A könyv körüli csendről csak Bombitz Attila Messziről, tárgyszerűen címmel a Műútban megjelent írása – az eddigi legalaposabb kritika – nem tesz említést.

A regényírót a legtöbb olvasó alighanem a német irodalom fordítójaként és kutatójaként, illetve a kortárs magyar próza fontos és kitartó kritikusaként ismeri. De Bergmanról és Antonioniról fiatalon írt kismonográfiája is abban a Szemtől szemben című sorozatban jelent meg, amelyre sok egykori, ma ötven feletti filmklubtag még mindig jól emlékezhet. Györffynek köszönhetjük A per és A Budden­brook ház új fordítását is – ugyancsak érthetetlen, hogy ezek a könyvek, az olyan klasszikusok, mint Szophoklész, Dante, Shakespeare, Csehov, Tolsztoj, Camus vagy Salinger többnyire komoly figyelmet kiváltó új fordításai alapján e tekintetben akár aranynak is nevezhető korban hogyan maradhattak megint csak ennyire észrevétlenek.

Ugyanez mondható el Györffy Miklós első regényéről, A férfikor nyaráról is, igaz, az ezt övező csendet valamelyest magyarázza a megjelenés 1987-es dátuma. A megújuló modern magyar próza ekkor, a Sátántangó megjelenése után két, a Bevezetés a szépirodalomba és az Emlékiratok könyve után pedig egy évvel ért sikerei csúcsára: az irodalmi élet vakfoltjára eshetett ez a Kádár-rendszer kellős közepén játszódó, nyelvi ínyencségekkel nem kecsegtető, bár érdekes vágásokkal és sajátos időkezeléssel dolgozó, generációs – az azoknak az éveknek meglehetősen elkoptatott kifejezésével élve „nagy generációs” – regény.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.