Anthony Hopkins, napjaink egyik legjelentősebb és leg(el)ismertebb színésze azzal küldte vissza a kiadónak az önéletrajzára felvett előleget, hogy nem talál semmi említésre méltó fordulatot az életében a szerepein kívül, de azokról már írtak mások. Faye Dunaway, a pályafutása fontos szerepeit (Bonnie és Clyde, Kínai negyed, Hálózat) a hatvanas–hetvenes években játszó Oscar-díjas színésznő viszont tartja magát, és szokványosnak mondható (na jó, egy filmsztárnak szokványos) karrierjét annyira érdekfeszítőnek, hogy leüljön a kamera elé, és elmondja a százszor hallott történetet az amerikai álom (a siker) beteljesüléséről, a szereplés utáni vágyakozástól a befutásig, tündöklésig, a (tényleg) megérdemelt elismerésekig.
Bár a film elején megemlítik néhány szóban közismerten nehéz természetét (a Dunaway-nél nem jelentéktelenebb Bette Davis konkrétan egymillió dollárért sem lett volna hajlandó újra dolgozni vele), de csak azért, hogy mindjárt az igényességére tereljék a szót a tehetségéről áradozó barátai: a virágcsokornak öltözött Sharon Stone egyenesen zseninek nevezi őt (ha majd róla készül egy hasonló portréfilm, Dunaway bizonyára viszonozza a bókot). Megtudunk tudni nem érdemes részleteket a filmekről, amelyekben szerepelt (Polański egy tahó volt; Sidney Lumet tudta, mit akar; Frank Perry meg nem), házasságokról, szerelmekről (Mastroianni is megvolt), mert elmondják, meg látjuk archív filmeken, fotókon (a középpontban első férje, a celebfotós Terry O’Neill híres képével, amely az Oscar-gála másnapján készült a frissen díjazott művésznőről, úszómedencéje előtt, lábánál az eseményről szalagcímekben tudósító újságokkal). Ám ennél fontosabb az a – bizonyára szándékolatlanul megjelenő – közeg, amelyben egy-egy ilyen karrier kibontakozni tud. Az az egészségtelenül belterjes világ, amelyik – köszönhetően a bulvármédia egyáltalán nem áldásos tevékenységének – bármennyire is szem előtt látszik lenni, egészen más, mint ami a publikum számára hozzáférhető.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
