Könyv

Véradás

Gyurkovics Tamás: Akcentus – Lugosi Amerikában

  • Szekeres Nikoletta
  • 2023. május 3.

Kritika

Gyurkovics Tamás (ahogy Láng Zsolt, Péterfy Gergely és még sok szerző) évek óta következetesen írja újra valós figurák élettörténetét, miközben, mintegy mellékesen felszabadítja a műfajt a fikciós és a valós elvárások korlátai alól.

Új regényében, csakúgy, mint a Mengele bőröndje – Josef M. két halála (2017) és a Migrén – Egy bűntudat története (2019) című könyveiben, egy emigráns életutat ismerhetünk meg. A magyar emigránsok egyik olyan ritka példányának életét, akiből világ­sztár lett. A különböző kivándorlási hullámok következtében rengeteg magyar emigráns él szerte a világban, de arra, hogy valaki egyenesen popkulturális ikonná váljon, nemigen akad példa. Az azonban, hogy valakinek a neve nemzetközi terepen is ismerősen cseng, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sokszor urban legendként működő pletykákon túl tudunk is valamit az illetőről, és az sem biztos, hogy a brand mögötti személy érdekes lesz számunkra.

Lugosi Béla története egy misztikus, nagyon mélyen magyar, nagyon szomorú, gyorsan felívelő, majd annál mélyebbre zuhanó karrier klisés rajzát ígérné. Gyurkovics Tamás azonban óriási kutatómunkával és dús fantáziával varázsolja többrétegűvé a figurát és a történetét, és ahogy azt már megszokhattuk tőle, mindezt minden színezés, karikírozás ellenére kellő komolysággal, alázattal, nem utolsósorban szépirodalmi igényességgel teszi. Előző regényeihez képest most mintha még otthonosabban mozogna a fikciós térben.

A regény (fiktív) narrátora Zazi, a homoszexuális titkár, az ő hangján szólal meg „Drakula” története. Zazi nemcsak Lugosi Béla jobbkeze, hanem egyben legkitartóbb rajongója is, aki soha nem lankadó, egy sima földi halandó számára talán érthetetlen szerelemmel kíséri végig munkaadóját egészen annak haláláig. A Horthy-érából menekülő Lugosiban már az első oldalakon egy narcisztikus, önfejű, hiú, csélcsap és erősen addiktív (szex-, alkohol- vagy éppen kábítószerfüggő) figurát ismerhetünk meg, akinek házasságai (szám szerint öt), filmes, színházi sikerei és mélyrepülései, illetve örök küzdelme magyarságáért és amerikaiságáért már önmagukban elég témát szolgáltatnak egy vaskos regényhez. A narrátor a leggyakrabban egyes szám második személyű igéket használ, de a megszólítottak nem mi, olvasók vagyunk, hanem maga Lugosi. Az aktuális szituációtól függően olvasható a szöveg monológként, féltékeny vádaskodásként, évődésként, vagy éppen búcsúbeszédként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.