Könyv

Véradás

Gyurkovics Tamás: Akcentus – Lugosi Amerikában

  • Szekeres Nikoletta
  • 2023. május 3.

Kritika

Gyurkovics Tamás (ahogy Láng Zsolt, Péterfy Gergely és még sok szerző) évek óta következetesen írja újra valós figurák élettörténetét, miközben, mintegy mellékesen felszabadítja a műfajt a fikciós és a valós elvárások korlátai alól.

Új regényében, csakúgy, mint a Mengele bőröndje – Josef M. két halála (2017) és a Migrén – Egy bűntudat története (2019) című könyveiben, egy emigráns életutat ismerhetünk meg. A magyar emigránsok egyik olyan ritka példányának életét, akiből világ­sztár lett. A különböző kivándorlási hullámok következtében rengeteg magyar emigráns él szerte a világban, de arra, hogy valaki egyenesen popkulturális ikonná váljon, nemigen akad példa. Az azonban, hogy valakinek a neve nemzetközi terepen is ismerősen cseng, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sokszor urban legendként működő pletykákon túl tudunk is valamit az illetőről, és az sem biztos, hogy a brand mögötti személy érdekes lesz számunkra.

Lugosi Béla története egy misztikus, nagyon mélyen magyar, nagyon szomorú, gyorsan felívelő, majd annál mélyebbre zuhanó karrier klisés rajzát ígérné. Gyurkovics Tamás azonban óriási kutatómunkával és dús fantáziával varázsolja többrétegűvé a figurát és a történetét, és ahogy azt már megszokhattuk tőle, mindezt minden színezés, karikírozás ellenére kellő komolysággal, alázattal, nem utolsósorban szépirodalmi igényességgel teszi. Előző regényeihez képest most mintha még otthonosabban mozogna a fikciós térben.

A regény (fiktív) narrátora Zazi, a homoszexuális titkár, az ő hangján szólal meg „Drakula” története. Zazi nemcsak Lugosi Béla jobbkeze, hanem egyben legkitartóbb rajongója is, aki soha nem lankadó, egy sima földi halandó számára talán érthetetlen szerelemmel kíséri végig munkaadóját egészen annak haláláig. A Horthy-érából menekülő Lugosiban már az első oldalakon egy narcisztikus, önfejű, hiú, csélcsap és erősen addiktív (szex-, alkohol- vagy éppen kábítószerfüggő) figurát ismerhetünk meg, akinek házasságai (szám szerint öt), filmes, színházi sikerei és mélyrepülései, illetve örök küzdelme magyarságáért és amerikaiságáért már önmagukban elég témát szolgáltatnak egy vaskos regényhez. A narrátor a leggyakrabban egyes szám második személyű igéket használ, de a megszólítottak nem mi, olvasók vagyunk, hanem maga Lugosi. Az aktuális szituációtól függően olvasható a szöveg monológként, féltékeny vádaskodásként, évődésként, vagy éppen búcsúbeszédként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.