Könyv

Vonszolnak zöld lovak

Fekete Richárd: Módosítás

Kritika

A szerző második verseskötete – a Király Odett álnéven megjelentetett könyvét nem számolva – ismét konceptmű.

Míg a 2015-ös Bányaidő a pécsi bányászat letűnt, de hatásaiban tovább élő világát, a tárnák sötétségét, a szürke lakótelepet, a közeg egyszerre mitikus és kietlen képzeteit és nyelvét dolgozta fel, addig az idei Módosítás egy háromtagú család szétesését, az ezzel járó elhagyatottságot és rémületet, majd egy új kapcsolatban meglelt enyhülést és az újrakezdés ígéretét jeleníti meg a fiatal férfi szemszögéből. Mindezt egy rövid, alig félszáz oldalas kötetben.

Igazán figyelemreméltó Fekete hagyományválasztása, amely a terjedelmes nyitóversben, a leg­inkább emlékezetes Ünnepben nyilatkozik meg. A versforma és helyenként a motívumhasználat Zelk Zoltán nagyszabású gyászversét, a Sirályt veszi alapul, de míg Zelknél a halott feleség megsiratása, itt a család felbomlása áll a középpontban. Ugyanakkor a négyes jambusok, a páros rímek, a monoton, néha katatón ritmus, az ismétlés, a megszállott monotematika visszaadja a Zelk-költemény erejét és kérlelhetetlenségét. Az egyik jellegzetes motívum, a jó néhányszor feltűnő zöld lovak képe pedig a Vonszolnak piros delfinek költőjét, Kormos Istvánt idézi meg. A zöld ló mindenesetre nem csupán a hangsúlyos, nem­egyszer szürreálisba hajló képhasználat egyik kitüntetett példája, hanem valóságelem: azon a gyermekrajzon jelenik meg, amelyet a költői én kislánya hagy a karácsonyt először egyedül töltő apa új, átmeneti lakásán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.