Könyv

Vonszolnak zöld lovak

Fekete Richárd: Módosítás

Kritika

A szerző második verseskötete – a Király Odett álnéven megjelentetett könyvét nem számolva – ismét konceptmű.

Míg a 2015-ös Bányaidő a pécsi bányászat letűnt, de hatásaiban tovább élő világát, a tárnák sötétségét, a szürke lakótelepet, a közeg egyszerre mitikus és kietlen képzeteit és nyelvét dolgozta fel, addig az idei Módosítás egy háromtagú család szétesését, az ezzel járó elhagyatottságot és rémületet, majd egy új kapcsolatban meglelt enyhülést és az újrakezdés ígéretét jeleníti meg a fiatal férfi szemszögéből. Mindezt egy rövid, alig félszáz oldalas kötetben.

Igazán figyelemreméltó Fekete hagyományválasztása, amely a terjedelmes nyitóversben, a leg­inkább emlékezetes Ünnepben nyilatkozik meg. A versforma és helyenként a motívumhasználat Zelk Zoltán nagyszabású gyászversét, a Sirályt veszi alapul, de míg Zelknél a halott feleség megsiratása, itt a család felbomlása áll a középpontban. Ugyanakkor a négyes jambusok, a páros rímek, a monoton, néha katatón ritmus, az ismétlés, a megszállott monotematika visszaadja a Zelk-költemény erejét és kérlelhetetlenségét. Az egyik jellegzetes motívum, a jó néhányszor feltűnő zöld lovak képe pedig a Vonszolnak piros delfinek költőjét, Kormos Istvánt idézi meg. A zöld ló mindenesetre nem csupán a hangsúlyos, nem­egyszer szürreálisba hajló képhasználat egyik kitüntetett példája, hanem valóságelem: azon a gyermekrajzon jelenik meg, amelyet a költői én kislánya hagy a karácsonyt először egyedül töltő apa új, átmeneti lakásán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."