Könyv

Zsilipelt sodródás

Závada Péter: Gondoskodás

  • Gondos Mária Magdolna
  • 2021. július 7.

Kritika

Változásokkal teli, sajátos pályát ír le – a raptől a színházi szövegeken át a versekig – Závada Péter lírikusi ténykedése a 2012-es első kötete óta. Ezt láthatjuk természetes alakulásnak, de alkotói program szerinti fejlődésnek is. Ám, ha egy költészetnek deklarált célja van, könnyen keveredhet gyanúba.

A Gondoskodás sem egyvonalú, belső perspektívái, bőséggel kijelölt irányai vannak. Egyik legszembetűnőbb vonása a művészettörténeti és az egzisztencialista, hermeneutikai hagyomány, azaz a létre vonatkozó múlt századi bölcseleti gondolkodás reciklálása, aminek célja nem valamiféle számvetés, inkább az észlelhető kulturális folyamatok megértésének igénye hívja elő.

A költői dikció (ahogy korábban is) a monológ irányába mutat, de nem a Szijj Ferenc-féle (s Borbély Szilárd nevezte) „aszketikus monológ” hagyományára támaszkodik. A Závada-féle monologikusság nem követi szigorúan sem a verstárgyak analízis általi megtisztítását, sem azt a romantizáló beszédmódot, amelyik a személyesség megformálását tűzi maga elé. Így e kis kötet egy radikálisan saját beszédmód kidolgozásának igényét jelzi. Mintha egy-két kézjeggyel próbálna egységessé válni. Nyelvileg bőséges játékát látjuk a kortárs költők számára olykor ijesztő minőségeknek, mint pl. a fennköltség, a groteszk. Aztán van, amire (még) nincs is szavam: „Nászutas vidrák sodródnak / egy ismeretlen nyelv zsilipjei felé.” (Állatregény)

A Gondoskodásban a vers leginkább a beszélői önmérsékletnek a játéktere. Zsilipelt sodródás. A versek fölött mintha ott lebegne egy kedves, nem fenyegető „vigyázz a szádra!”, valamiféle restrikció, amitől szikárabb lesz a nyelv maga is, de mégsem vész ki belőle az életöröm, s úgy viszonyul a szövegekhez, mint a kötethez a védőborítója. Nem fedi le teljesen, rajta van a szerző neve, a könyv címe is. A külső védőborító fekete eleganciájával jelzi az egész kötetet jellemző kifinomultságot, mely nem fed mindent, ami „alatta” van. Ez a gyönyörű, beszédes borító kapcsolatba hozható a koronavírus-járvány áldozatai miatt érzett közösségi gyásszal, illetve ráirányíthatja a figyelmet arra, amit a szociológia csak láthatatlan munkának, a jellemzően nők végezte, és alul- vagy ki nem fizetett munkák egyikeként nevez gondoskodásnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.