A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról

  • narancs.hu
  • 2022. március 16.

Külpol

A zavargásba torkolló tüntetések kezelése érdekében is. A kérdés az, ki, mit ért az autonómián.

A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a Corse-Matin című regionális napilap honlapján kedd este megjelent interjúban. A tárcavezető szerdán érkezik kétnapos látogatására a Franciaországhoz tartozó szigetre, ahol két hete nem csillapodik a feszültség.

A zavargásba torkolló tüntetések azután kezdődtek, hogy március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Yvan Colonna azóta kómában fekszik.

A sziget esetleges autonómiájáról a korzikai vezetők és a francia kormány között kezdődő tárgyalásokhoz a belügyminiszter előfeltételként a nyugalom visszatérését szabta. "Nem lehet őszinte párbeszéd egy demokráciában házibombák nyomása alatt és a rendőri erők állandó jelenlétében" – fogalmazott a belügyminiszter.

"Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell" – hangsúlyozta Gérald Darmanin. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat erről azt intézményi kérdésről "logikusan (Emmanuel Macron államfő) második mandátuma alatt lehet megkezdeni", amennyiben újraválasztják a franciák az áprilisi elnökválasztáson.

Az interjúban a belügyminiszter elismerte az állam felelősségét a dél-franciaországi Arles fegyházában fogvatartott Yvan Colonna megtámadásában. "Az államnak is van felelőssége, mégpedig a felelőssége alá tartozó emberek, ez esetben az elítéltek megvédésben" – mondta Gérald Darmanin, aki egyben megígérte, hogy feltárják az igazságot Colonna megtámadásáról.

A francia kormány a múlt héten megpróbálta csillapítani az indulatokat, és bejelentette, hogy Korzikára szállítják az "Erignac-kommandó" két másik tagját. A büntetését Arles-ban töltő Colonna is régóta kérelmezte, hogy helyezzék át Korzikára, de a kérését mindig elutasították. Vasárnap a Colonna támogatására Bastiában meghirdetett több ezres tüntetés zavargásba torkollott, a prefektúra adatai szerint 67 ember sebesült meg, közöttük a rendvédelmi erők 44 tagja.

Az indulatok akkor lobbantak fel, amikor a menet a prefektúra (megyei közigazgatási hivatal) elé ért, ami számukra a "francia állam" jelképe. Két-háromszáz csuklyás tüntető összecsapott a rendőrökkel. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. Tűz ütött ki az adóhivatal bejáratánál, amelynek az ablakait betörték a Molotov-koktélok. Több helyen raklapokat gyújtottak.

A Korzikát irányító nacionalista pártszövetség egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza Yvan Colonna megtámadásának kivizsgálására, és "valódi párbeszéd" megkezdését Korzika és az állam között "egy globális politikai megoldás" megtalálására.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.