„Mostantól ez az otthonom, a mi barátságos koncentrációs táborunk“ — nagyjából ezekkel a szavakkal erősítette meg az orosz Putyin-ellenes politikai erők vezetője, Alekszej Navalnij, hogy valóban a Moszkvától három órányi autóútra található hírhedt „2-es számú javítókolóniában“ (IK-2), vagyis a mintegy 18 ezres lélekszmú Pokrov külső iparterületein a 90-es évek közepén létesített börtönben kezdi meg két és fél éves büntetésének letöltését, az amerikai székhelyű édességgyártó cég, a Mondelez csokoládégyárának közvetlen szomszédságában.
Navalnijt február végén ítélték letöltendő börtönbüntetésre, amiért megszegte egy korábbi ügyben hozott ítélet szerinti feltételes szabadláb szabályait — értsd: nem jelentkezett a büntetésvégrahajtásnál, ugyanis éppen Berlinben lábadozott, miután túlélte az orosz titkosszogálat novicsokmerényletét.
Az IK-2-be Navalnijt március 12-én a szintén Vlagyimir megyében lévő Kolchugin börtönéből szállították át. Mivel az orosz hatóságok nem adtak információt hollétéről, és a Kreml szóvivóje azt állította, hogy nincs információja orosz foglyok hollétéről, ügyvédei és családtagjai három napig semmit sem tudtak Navalnijról. Az előző átszállításnál szintén három napba telt Navalnij hollétének megerősítése.
Navalnij március 15-én találkozhatott ügyvédeivel, akik közölték: az ellenzéki vezető összeségében jól van, és a pokrovi börtön szabályainak megfelelően mintegy két hetet karanténban kell tölteni, mielőtt beengedik a többi fogva tartott közé.
Nem világos, hogy ez már megtörtént-e, mindenesetre Navalnijt az orosz büntetésvégrehajtás magas kockázatú fogva tartottnak minősítette szökési kísérlet valószínűsége miatt, ezért napközben kétóránént, éjszaka óránként megnézik az őrök, hogy megvan-e még, és ezt elmondják egy kamerának is.
Az utóbbi napokban Navalnij egészéségi állapotának romlásáról és mentális nyomásgyakorlásról közöltek információkat ügyvédei, akik több jogi panaszt is beadtak Navalnij elhanyagolásával és jogainak semmibe vételével kapcsolatban. Álláspontjuk szerint például az éjszakai óránkénti rögzítés lényege az, hogy alvásmegvonsásos kínzással aláássák Navalnij általános egészségügyi állapotát.
Hodorkovszkij tanácsa
Két hét sem kellett hozzá, hogy az IK-2-be történt felvétele után az ügyvédek és az orosz büntetésvégrehajtás nyílt konfliktusba kerüljön Navalnij egészségügyi állapotával kapcsolatban. Navalnij állítása szerint a rendőrségi furgonokban és szűk, zsúfolt terekben kényelmetlen testhelyzetben eltöltött rengeteg várakozástól becsipődött egy ideg a hátában, ami „nem halálos“, de „kezelést igényelne“. Navalnij megérkezésének napjától kezdve minden nap írásban jelezte, hogy fájadalmai vannak és kezelést akar. Bő egy hét után ránézhetett a börtönorvos, aki fájdalomcsillapító tablettákat adott neki, de digaznózist nem állított fel.
A fájdalom aztán átterjedt a lábára, amelynek mostanra teljes részei érzéketlenek, és bár tud egyedül járni, a láb terhelése nehézkes és fájdalmas. Amikor Navalnij közölte ezeket a nyilvánossággal, elmesélte az orosz börtönökben 10 évet eltöltött Mihail Hodorkovszkij tanácsát is:
„a fő dolog itt, hogy ne legyél beteg, mert senki sem fog kezelni, és ha komolyan megbetegszel, meghalsz“.
Navalnij kérvényezte, hogy civil orvos is megvizsgálhassa, ezt azonban nem engedélyezték. Az orosz büntetésvégrehajtás egyik alegységének vlagyimir megyei részlege viszont azt közölte: börtönkórházban vizsgálták meg Navalnijt a fogva tartott kérésére, állapota "stabil és kielégítő". Egy másik orosz hatóság, a fogva tartottak körülményeit felügyelő szervezet ennél tovább ment, és azzal vádolta meg Navalnijt, hogy szimulálja egészségügyi problémáit, és nem igaz az az állítás, hogy nem férhet hozzá megfelelő orvosi kezeléshez.
Ügyvédje szerint Navalnij a fenti hatóság megyei képviselőiről azt mondta: „egy rakás hazug gazfickó, akik kiszolgálják ezeket a koncentrációs táborokat.“
Előbb kelt fel, mint parancsolták
Mindeközben az ügyvédek és az IK-2 között egyfajta macska-egér harc is kirajzolódik Navalnij látogatásával kapcsolatban: volt olyan eset, hogy az ügyvédeket háromórás várakoztatás után engedték be a börtön területére, és ez nem jelentette azt, hogy találkozhatnak is Navalnijjal. Mindazonáltal létrejöttek találkozók, az egyik miatt Navalnijt megrovásban is részesítették.
Navalnij az IK-2-ben eltöltött két hét alatt hatszor kapott megrovást. Mivel két ilyen már elég a börtönön belüli plusz szankcióként alkalmazott magánzárka elrendelésére, Navalnij attól tart, ez rövidesen meg fog történni. Állítása szerint kihágásként jegyezték fel, hogy
10 perccel azelőtt kelt ki az ágyból, hogy azt megparancsolták volna, nem volt hajlanadó megnézni egy oktató videóanyagot, és pólót viselt, amikor ügyvédjével találkozott.
Maga az IK-2 az egyik legkeményebb orosz börtön, ami elsősorban arról hírhedt, hogy teljes kontrollt gyakorol a fogva tartottak élete felett, erről egy két évet ott töltött orosz aktivista, Konstantin Kotov beszélt a The Moscow Timesnak. Kotovot azért ítélték el 2 évre, mert többször „nem hivatalos és nem engedélyezett“ tüntetéseken vett részt.
Az IK-2-be nem a legsúlyosabb bűntetteket elkövető bűnözöket viszik, legtöbben lopás és droggal kapcsolatos visszaélések miatt ülnek. De a proklovi „javítókolónia“ éppen arról nevezetes az orosz büntetésvégrehajtás rendszerén belül, hogy a maga kategóriájában a legszigorúbb, és a 100-150 ágyas fabarakkok, a körülmények és a szabályok mégis a legveszélyesebb bűnözőknek fentartott magas biztonsági fokozatú börtönökét idézik.
Az IK-2 régóta ott van a különböző emberjogi NGO-k látóterében, ugyanis az elmúlt években többször helyeztek el ott ismert politikai foglyokat, például Dimitrij Demuskin szélsőjobboldali orosz nemzeti aktivistát vagy Vlagyimir Pereverzint, a korábbi Yukos-vezetőt, aki hét évet töltött börtönben miután nem volt hajlandó letartóztatott főnökére, Hodorkovszkijra vallani. Történetéről könyvet is írt, amiben az IK-2-ven eltöltött évekről is szó esik.
"A Kurva"
Demuskin az IK-2-ben, és annak legkeményebb részlegében, az úgynevezett SUKA-ban ("a Kurva") töltött hónapokat kínzásként írta le: „megtiltották, hogy más foglyokhoz beszéljek, nekik tilos volt rám nézni, a kezeimet mindig a hátam mögött bilincselték meg, amikor kivittek a cellából, nem látogathattan a börtöntemplomot, és nem sportolhattam semmit“.
Perevezin és Kotov azt is mondták, hogy bár ez előfordul másokkal, őket nem verték sem az őrök, sem rabtársak, szerintük éppen amiatt, mert ismertek voltak.
Szerintük Navalnijt ezért nem fogják fizikaliag bántalmazni, az őrök és az orosz hatóságok nem akarnak nemzetközi botrányt.
A cél a pszichológiai izoláció, és az, hogy egyedül érezd magad. Az IK-2 éppen ebben a leghatékonyabb: nem engednek ímélezni, a leveleket átnézik és hetekig feltartóztatják, egyszerre 1 óránál többet nem lehet levélírással tölteni, és könnyen elszeparálnak a többi fogva tartottól is. Tilos politikáról és vallásról beszélni, ha be lehet kapcsolni a tévét, az egyetlen állami csatorna mehet csak, az őrök közelről figyelik az ügyvédi találkozókat és látogatásokat.
Az Independent cikke szerint az IK-2-ben reggel 6-kor ébresztenek, a nemzeti himnusz hangjaira kell felöltözni. Utána testmozgásra adnak utasítást a hangfalakon keresztül. A reggeli létszámellenőrzéshez időjárástól függetlenü szabad téren kell felsorakozni és mozdulatlanul állni, ezek akár 1 óráig is eltarthatnak, ezért is van sok egészségügyi probléma a fogva tartottak között, Kotov például rühes is lett. Az étel általában leves, kása, krumpli és tea. A rendet az úgynevezett „aktivista foglyok“, a vamzerek tartják fent, ők az őrök ügyintézői és besúgói, tevékenységüket korai szabadlábra helyezéssel kompenzálják, máshogy ilyesmihez nem is lehet hozzájutni.
Az orosz fogva tartottak jogainak érvényesítéséért küzdő civil szervezet, a Russia Behind Barsnál dolgozó Olga Romanova szerint az IK-2 egész működésének a célja a megalázás és az emberi méltóság eltörlése. A holland lapnak is nyilatkozó Romanova szerint sem használják majd a fizikai erőszakot Navalnijjal szemben, de a mentális nyomás hatalmas lesz. Akár provokációkra is lehet számítani.
Ráadásul ilyen körülmények között nem nehéz megrendezni egy balesetet vagy egy látszólag a fogva tartottak között kirobbanó erőszakos konfliktust.
Moszkvától messzebb
Mindeközben Navalnij szövetségesei újabb tömegtüntetést szerveznének, annak ellenére, hogy állításuk szerint nő a Putyin-rezsim nyomása rajtuk: a Navalnij-csapat egyik alapembere, az antikorrupciós alapítvány igazgatója, Ivan Zsdanov arról számolt be hétfőn, hogy a hatóságok 66 éves apját hivatalai visszaéléssel vádja miatt tartóztaták le március 26-án. Zsdanov szerint egyértelmű, hogy a koncepciós eljárást az ő tevékenysége miatt kezdeményezték.
Navalnij a jelenlegi ítélet szerint két és fél évet fog börtönben tölteni amiatt, mert nem jelentkezett az orosz büntetésvégrehajtásnál — ennek az ítéletnek az is része volt, hogy nem küldhetik Navalnijt Moszkvától 500 km-nél távolabbra.
Azonban december végén az orosz hatóságok újabb eljárást indítottak ellene, 356 millió rubel elsikkasztásával vádolva az antikorrupciós alapítványával és egyéb nonprofit szervezetekkel összefüggésben. Olga Romanova szerint jó okkal feltételezhetjük, hogy Navalnij két és fél évnél többet fog eltölteni különböző orosz börtönökben, és a hatóságok meg fogják próbálni Moszkvától messzebb küldeni.
Navalnij bebörtönzése miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vetett ki orosz állami tisztviselőkre, az EU szankciói a Reuters kommentárja szerint "szimbolikusnak" tekinthetők.
Az Amnesty International egy darabig nézete miatt üldözött úgynevezett "lelkiismereti fogolyként" kezelte Navalnijt, de később a szervezet ezt a döntését felülvizsgálta Navalnij kétezres évek elején tett, gyűlöletbeszédnek minősített kijelentései miatt. Ettől függetlenül továbbra is követelik azonnali szabadon bocsátását.
