A németek bő 40 százaléka a járvány után is viselne maszkot

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 2.

Külpol

Például influenzajárvány idején.

Németországban a lakosság több mint 40 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

Az Augsburger Allgemeine című lap a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet.

Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, miszerint  a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején.

A lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel. A bizonytalanok aránya 13,4 százalék - mutatta ki a felmérés.

Az Augsburger Allgemeine összeállítása szerint a koronavírus terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok - maszkviselés, társas távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés - egy sor további vírus terjedését is megakadályozták Németországban.

Így például az influenzajárvány 2020-2021-es szezonja jóformán elmaradt, az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben.

A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért.

A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot.

Pártok szerinti bontásban leginkább a szociáldemokraták és a Zöldek táborában erős a maszkviselés iránti elkötelezettség, 54,5 százalék, illetve 53,3 százalék, míg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak hívei utasítják el legnagyobb mértékben a maszkviselést.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.