A svédek szerint a törökök félretájékoztatják a nemzetközi közvéleményt

Külpol

A svéd külügyminiszter tette helyre Erdogan török elnököt.

Szándékos félretájékoztatásnak nevezte pénteken Ann Linde svéd külügyminiszter Törökország azon vádjait, hogy az immáron NATO-tagságra pályázó Svédország és Finnország támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Twitter-bejegyzésében a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Törökország után Svédország volt az első, amely - még 1984-ben- terrorszervezetnek nyilvánította a PKK-t. Mint írta, az Európai Unió is csak 2002-ben követte Svédország példáját. Stockholm "álláspontja pedig azóta sem változott" - szögezte le.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán a TRT török állami televízióban elmondta, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített PKK-t.

Erdogan pénteken újságírókat arról tájékoztatott, hogy telefonon tárgyalt Hollandia miniszterelnökével, és kitartott eddigi álláspontja mellett. Emellett jelezte, hogy tervei szerint szombaton a NATO-főtitkár mellett a brit és a finn kormány illetékeseivel is beszél telefonon.

A hét elején a török elnök még úgy nyilatkozott, hogy a skandináv országok "ne fárasszák magukat" küldöttségek Törökországba küldésével, ha az a céljuk, hogy meggyőzzék Ankarát a NATO kibővítését ellenző álláspontjának megváltoztatásáról.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el.