A svédek szerint a törökök félretájékoztatják a nemzetközi közvéleményt

Külpol

A svéd külügyminiszter tette helyre Erdogan török elnököt.

Szándékos félretájékoztatásnak nevezte pénteken Ann Linde svéd külügyminiszter Törökország azon vádjait, hogy az immáron NATO-tagságra pályázó Svédország és Finnország támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Twitter-bejegyzésében a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Törökország után Svédország volt az első, amely - még 1984-ben- terrorszervezetnek nyilvánította a PKK-t. Mint írta, az Európai Unió is csak 2002-ben követte Svédország példáját. Stockholm "álláspontja pedig azóta sem változott" - szögezte le.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán a TRT török állami televízióban elmondta, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített PKK-t.

Erdogan pénteken újságírókat arról tájékoztatott, hogy telefonon tárgyalt Hollandia miniszterelnökével, és kitartott eddigi álláspontja mellett. Emellett jelezte, hogy tervei szerint szombaton a NATO-főtitkár mellett a brit és a finn kormány illetékeseivel is beszél telefonon.

A hét elején a török elnök még úgy nyilatkozott, hogy a skandináv országok "ne fárasszák magukat" küldöttségek Törökországba küldésével, ha az a céljuk, hogy meggyőzzék Ankarát a NATO kibővítését ellenző álláspontjának megváltoztatásáról.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.