Külpol

A Muzulmán Testvérek Társasága gyakorlatilag minden közel-keleti országban a legnagyobb szunnita ellenzéki erő. A szervezet felépítése nagyban hasonlít a XVI. századi európai szabadkőműves mozgaloméhoz. Az elmúlt évtizedekben jelentős politikai sikereket könyvelhetett el: a gázai választásokon elsöprő többséggel nyert a Hamász, a Testvériség palesztin szervezete, továbbá független jelöltekkel gyakorlatilag az összes közel-keleti ország parlamentjeiben is bent vannak. Államellenes tevékenység és terrorizmus vádja miatt ugyanakkor maga a Testvériség több országban is be van tiltva.

Véres és vérbe fojtott zavargások voltak az utolsó júliusi napokban Észak-Nigéria több államában. Az események középpontjában egy szélsőséges muszlim szekta hívei álltak. Úgy tűnik, hogy ebben az esetben mégsem a radikális iszlám terjedésének újabb példájával állunk szemben, hanem egy szétesett, korrupt államgépezet működésképtelenségével és a lakosság reménytelen elkeseredésével.

Silvio Berlusconi mindenkor előzékenyen szállította a botrányokat a médiamunkások és a közvélemény számára: férfiúi kilengéseinek krónikája immár nemcsak hitvesi hűtlenségéről és pucérpartikról ad hírt, de a fizetett örömök igénybevételéről is. Ám amíg az olasz polgárok zöme nem neheztel ezért a hetven felett is nagytermészetű Lovagra, addig a többi nyugati politikus számára rendszerint végzetesnek bizonyul egy-egy kipattant prostiskandalum.

A múlt héten határozatot hozott a hágai Nemzetközi Állandó Döntőbíróság egy dél-szudáni régió határairól. A térség az országból kiválni szándékozó déli területek északi határán, tehát ütközőzónában fekszik, kőolajban gazdag, részben nomád állattenyésztő arabok (misziriják), részben letelepült, de szintén állattenyésztő feketék (ngok dinkák) lakják - konfliktusforrás van tehát több mint elég. Abyeiről beszélünk, amely egyrészt tartomány, másrészt város - volt, amíg tavaly arab milicisták gyilkolászva porig nem rombolták, és földönfutóvá nem tették az ötvenezres lakosságot. Bizonyíthatatlan feltevés szerint az északi kormányzat fegyverezte fel őket, amelyet viszont Kína lát el fegyverrel,

Másfél hónappal a vitatott elnökválasztás után csillapodni látszik a forradalmi lelkesültség a teheráni utcákon, ám a politikai vihar továbbra sem ült el. A társadalmi megosztottság mellett a forradalmi eliten belül is kiéleződtek a frakcióharcok, s ez komoly válságba sodorhatja az iszlám köztársaság 30 éves rendszerét.

Egyre élesebb etnikai konfliktusok bontakoznak ki Erdélyben. Bár eddig a magyar sajtó a romániai magyar intézményvezetők leváltását kísérte figyelemmel, úgy tűnik, hogy igazán hátrányos helyzetbe mégsem az erdélyi magyarok kerültek az elmúlt hetekben, hanem a székelyföldi romák.

A felszínt tekintve június végén kezdődött a konfliktus, amikor tömegverekedés tört ki egy dél-kínai játékgyárban kínai és ujgur munkások között. Több mint százan megsebesültek, két ujgur meghalt. Előzőleg híre terjedt ugyanis, hogy a májusban verbuvált fiatal ujgur munkások közül hatan megerőszakoltak két kínai lányt. Ez - mint kiderült - álhír volt, a terjesztőjét őrizetbe vették.

Szabad, szuverén és független - így jellemzi magát Honduras bohókásan színes állami címerének körfeliratában. Még pár hete is kevesen hitték volna a Magyarországnál alig nagyobb közép-amerikai köztársaságban, hogy a példátlanul egységes külső nyomás következtében mindez megkérdőjeleződhet. Márpedig ez történt: egyszer csak az egész kontinenssel szembekerült az ország, ahol a nagyrészt mesztic lakosság fele a szegénységi küszöb közelében tengődik, miközben virágzik a korrupció és az átmenő kábítószer-kereskedelem, a fiatalok pedig tömegesen próbálnak három határon és rengeteg életveszélyen át eljutni az ígéret földjére, az Egyesült Államokba.

"Sok államnak van maffiája, de csak nálunk van a maffiának saját állama" - vonatkoztatják magukra rezignáltan a bolgárok a Balkán-szerte ismételgetett közhelyet. És ha talán túloznak is, tény, hogy a szervezett bűnözés Bulgáriában már a konszolidáció időszakába lépett, olyannyira, hogy az Európai Uniót is cselekvésre késztette. A hét végi választásokon a szavazók mindenesetre megbüntették az állam kriminalizálásában fő vétkesnek gondolt Bolgár Szocialista Pártot.

Szanaá óvárosának egyik sikátorában ülünk. A müezzin éppen végez a délutáni imára hívással. Harminc fok van, rágcsáljuk a katlevelet, és kezdünk csúnyán beállni. Kétszáz kilométerre tőlünk északra az al-Káida éppen kivégez három külföldi humanitárius munkást.

Kisebbfajta földindulás ment végbe az erdélyi magyar politikában: eldőlt, hogy az RMDSZ indít államelnökjelöltet az őszi választáson, és nem is akárkit. Ha nem is a legújabb, de mégis a fiatalabb generációhoz tartozó Kelemen Hunor lesz a romániai magyarok jelöltje, aki összeméri az erejét az eddig kérlelhetetlennek és legyőzhetetlennek bizonyuló jobboldali Traian Basescuval és a kitartóan mögötte loholó szociáldemokrata Mircea Geoanaval. A jelölés több szempontból is izgalmas.

A múlt pénteki elnökválasztás óta tízezrek tüntetnek Teheránban és más iráni városokban: egyetemisták Molotov-koktéllal és kővel dobálják a rendfenntartó erőket, ezek könnygázzal és gumilövedékekkel kínálgatják a tiltakozókat. Az utóbbiak a minden jel szerint ellopott választást követelik vissza. Wagner Péter

A nagy gondolkodó a Goethe Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének meghívására érkezik Budapestre. Ma 16 órától az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, holnap 18 órakor az Európa Ponton hallgathatják szavait. Habermasszal készült friss interjúnk e heti számunkban, az öt évvel ezelőttit pedig itt olvashatják.