Ilyet persze minden induló párt mondogatott, hiszen Bulgáriának "papírja van" saját korrupciójáról: 2007 előtt emiatt csaknem füstbe is ment az ország EU-csatlakozása, tavaly viszont - újabb botrányok és újabb figyelmeztetések után - Brüsszel le is állította bulgáriai projektjeit. Az ország úgy 600 millió euró támogatástól esett akkor el.
Bojko Boriszov GERB-vezér ígéretéhez híven Bulgária véres futóvadlövészet helyszíne lett az elmúlt hónapokban. A The Economist szófiai riportere szerint a híradók úgy kezdődnek, mint a gengszterfilmek előzetesei. A fővadászt Cvetan Cvetanovnak hívják, és belügyminiszterként ő a felelős a rendkívüli kreativitással elnevezett maffiaellenes rendőri műveletekért, például a Bunkóért és a Polipért. A Bunkó egy egész Bulgáriát behálózó zsarolóhálózattal számolt le főműsoridőben, a Polip pedig többek között az egyik helyi maffiavezér, Alekszej Petrov letartóztatásához vezetett.
Petrov, aki gengszterszakmai körökben a "Traktor" becenevet érdemelte ki, becsületes titkosszolga volt - egészen 2009 augusztusáig. Talán hogy fedését erősítse, az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (DANS) végzett munkája mellett saját üzleteket vitt, például a "Lev Ins" biztosítótársaság meg az egyik legnagyobb szófiai taxivállalat is a tulajdonába tartozott. Mindeközben a szófiai közgazdasági egyetemen (UNSS) a gazdaság és a biztonság kapcsolatáról tartott kurzusokat.
Õt és társait viszont nem taxiórák buherálásáért vagy pénzért adott osztályzatokért kasztlizták be (utóbbi egyébként nem ritkaság, az Abszurd nevű rappertrió hónapokig vezette a bolgár slágerlistákat egy számmal, amiben az UNSS-en éppen leárazás van, így már 200 leváért vagy fél disznóért is lehet vizsgát venni - egyszerre hármat is), sokkal inkább klasszikus maffiatevékenységért: pénzmosás, adócsalás, prostitúcióra kényszerítés, emberrablás, zsarolás.
Hogy Petrov körül nincs minden rendben, azt régebben is sejteni lehetett, legalábbis azok a külföldi titkosszolgálatok biztosan tudtak valamit, amelyek Petrovra mutogatva már korábban is megtagadták az együttműködést a bolgárokkal. (A bulgáriai szervezett bűnözés legújabb történetének rövid keresztmetszetét lásd cikkünkben: A Balkán Szicíliája, Magyar Narancs, 2009. július 9.)
A múlt árnyai
Az előző kormányok vezető politikusai is célkeresztbe kerültek. Vesztegetés, sikkasztás, hűtlen kezelés, hatalommal visszaélés szerepel a rovásukon. Egyelőre az öszszes ügy vizsgálati vagy ügyészségi szakaszban tart, és még egyetlen vádlott bírósági tárgyalása sem kezdődött el. Az érintettek tagadják a vádakat.
Az tény, hogy az új kormányt gondosan kiürített kasszák fogadták. A 2009. júliusi átadás-átvételkor a regionális fejlesztésekért felelős minisztérium éves költségvetésének 82 százalékát már elköltötte, de még volt 150 millió eurónyi kifizetetlen szerződése. A nemzeti egészségbiztosítási pénztár hiánya már elérte a 200 millió eurót. A legrosszabbul a honvédelmi minisztérium állt: nemcsak a költségvetésüket élték fel, de 180 millió eurónyi tartozásuk is volt élő közbeszerzési szerződések formájában, egyebek mellett annak a két rózsaszín BMW-nek az ára, amit a minisztérium "saját céljaira" rendelt. A többi minisztérium - élükön a mezőgazdasági, a közlekedési és az önkormányzati tárcával - "csak" a 600 millió eurós EU-támogatás elbukásában működött közre.
A Boriszov-Cvetanov-duó először a volt mezőgazdasági miniszter, Valeri Cvetanov (Szabadság és Jog Mozgalom, DPS; névazonossága a jelenlegi belügyminiszterrel csak véletlen) ügyében indított vizsgálatot, még tavaly szeptemberben. A vizsgálat májusban zárult, és az ügyészség százezer euró elsikkasztásáért emelt ellene vádat.
A minisztériumi vizsgálódás további eredményeket is hozott, felderített például egy sor telekspekulációs ügyletet. A recept mindig ugyanaz volt: magánemberek földtulajdonát cserélték el állami földtulajdonra. Ügyészségi eljárás azért lett az ügyből, mert az állami területek véletlenül mindig értékes tengerparti nyaralóhelyek vagy síparadicsomok környékén voltak, és ezeket cserélték lényegesen kevésbé vonzó adottságú telkekre.
A hűtlen kezelés gyanúja időben is visszanyúlik: szorul a hurok az előző mezőgazdasági miniszter, Nihat Kabil (DPS) nyaka körül is. A DPS egyébként az elmúlt két kormány jolly jokere volt: a bulgáriai török kisebbség pártjaként 8-10 százalékot mindig begyűjtött, és ideológiamentessége miatt minden irányban koalícióképes volt, a mérleg tipikus nyelve. Emiatt a szerep miatt talán el is bízták magukat, mostanában legalábbis a legtöbb "ügy" érinti a párt politikusait.
Kabil mellett további két exminiszter ellen is indult eljárás: a honvédelmi minisztert, Nikolaj Conevet (NDSV - az egykori cár, majd kormányfő, Szimeon pártja) négymillió eurónyi előnytelen szerződés megkötésével vádolják - ő légitechnikai és más műszaki felszereléseket vásárolt -, míg Emilia Maszlarova (Bolgár Szocialista Párt, BSP) volt munkaügyi miniszter az ügyészség szerint ötmillió euróval károsította meg az államot a minisztérium egyik Sztara Zagora-i intézményének felújítása során. Ugyanebben az ügyben egy miniszterhelyettes és egy államtitkár ellen is indult eljárás.
Az érintettek óvadék ellenében szabadlábon védekeznek, kivéve Conevet, aki - kutyaharapást szőrivel alapon - megpróbálta megvesztegetni az ellene eljáró ügyészt, így őt jobbnak látták előzetesbe helyezni.
A vezető politikusokon kívül számtalan minisztériumi tisztségviselő, bíró és önkormányzati képviselő ügyét is vizsgálják. A felénk legismertebb név alighanem a focista Jordan Lecskové, aki a 94-es amerikai focivébén a németek ellen szerzett góljával fejelte az elődöntőbe a bolgár válogatottat, majd sportkarrierje végén független politikusként kétszer is a délkelet-bulgáriai kisváros, Szliven polgármesterévé választották. Ellene hétrendbeli sikkasztás és okirat-hamisítás ügyében folyik eljárás, de van rendőrségi ügye is: gyorshajtás miatt akarta egy járőr megállítani, de Lecskov inkább a gázra lépett, és beintett.
A belügyminisztériumi akciók látványos sikerei jót tettek a kormány megítélésének. Jelenleg Cvetanov a legnépszerűbb politikus Bulgáriában, de a miniszterelnök is szorosan ott van a nyomában.
A jövő zenéje
Az ellenzék természetesen boszorkányüldözésről beszél, illetve figyelemelterelésről: a BSP és a DPS szerint a kormánynak inkább a válsággal és a gazdasággal kellene foglalkoznia. Az utoljára 1997-ben kormányzó, tehát a jelenlegi hatalmi-visszaéléses körből már 13 éve kimaradó pártokat tömörítő jobbliberális Kék Koalíció nyilván remekül szórakozik az ősellenségek kínján, de a gazdasági reformok elmaradását szintúgy a GERB orra alá dörgöli, különösen, hogy fiskális problémák miatt Bulgária némileg váratlanul kimaradt az ERM II mechanizmusból, vagyis az euróbevezetés előszobájából.
Független elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a bolgár rendőrség és különösen a bíróságok munkája a mai napig kevéssé átlátható, így a mostani korrupció-ellenes akciók könnyen kicsúszhatnak a törvényesség keretei közül, és személyes bosszúhadjárattá, politikai leszámolássá válhatnak. A Boriszov-kormány nemrégiben egy olyan elektronikus kommunikációs törvényt terjesztett be, ami lehetővé tenné az állami biztonsági szerveknek gyakorlatilag bárki mobilhívásainak, e-mailezésének vagy éppen Skype-használatának rögzítését és lehallgatását - méghozzá igen kevés törvényességi kontrollal. Az mindenesetre jó hír, hogy Boriszov igyekszik a saját portáján is rendet tartani: eddig nem volt szokás, hogy hivatalban lévő miniszter ellen is ügyészségi eljárás induljon, márpedig egészségügyi miniszterével, Bozsidar Nanevvel és egyik helyettesével megesett a csúfság a H1N1-vakcinák előnytelen beszerzésével kapcsolatban.
A világnak egyelőre bejön Boriszov és Cvetanov elszánt kísérlete: május 27-én Leon Panatta, a CIA igazgatója tolmácsolta Szófiában Barack Obama meleg hangú üzenetét Boriszovnak. Brüsszel is elégedett, s jó szándéka jeleként ismét pályázhatóvá tette az EU operatív programjait, elérhetővé téve így a korábban befagyasztott, 2013-ig 6,6 milliárd eurót előirányzó keretet.
A világ szeme az igazságügyre szegeződik: ha hatékony és alapos eljárások végén korrekt, mégis kellőképpen elrettentő ítéletek születnek, a jövőben talán nem a szervezett bűnözés és a korrupció jut először az emberek eszébe Bulgáriáról.
Bojko Boriszov
Hogy a korrupció- és maffiaellenes harc témáját felvető pártok közül miért éppen a tavaly debütált GERB lett a nyertes a 2009-es bulgáriai parlamenti választáson, az egyvalakinek köszönhető: Bojko Boriszov jelenlegi miniszterelnöknek.
A bolgár politikai elit mindig is érdekes figurákat sodort felszínre, gondoljunk csak Szimeon Szakszkoburggotszki, egyszerűbb nevén II. Szimeon bolgár cár 2001-es választási győzelmére (lásd: Bulgária? Király!, Magyar Narancs; 2001. június 21.). Szimeon pártja azóta már el is tűnt a süllyesztőben, nyolc évvel nagyarányú választási győzelmük után már magas volt nekik a parlamenti küszöb.
A most 51 éves Boriszov a fenti arisztokrata miniszterelnök testőre volt, pontosabban az Ipon-1 vezetője, a cég magas rangú bolgár politikusok védelmét látta el, Szimeon mellett éppenséggel az 1998-ban elhunyt Todor Zsivkovét, a kommunista párt korábbi főtitkáráét is. A bolgár belügy speciális egységeit is megjárt hétdanos harcművész, a bolgár karateválogatott szakvezetője hamarosan több lett mint testőr: Szimeon belügyminisztériumának a rendőrségért felelős pozíciójában találta magát.
A macsósan borostás, állandóan bőrdzsekit viselő szűkszavú Boriszov az őszinte és kőkemény zsaru stílusát hozta, ambiciózus politikai tervekkel. Olyannyira, hogy 2005-ben független jelöltként a szófiaiak polgármesterré választották. Programja már akkor is leginkább a rendcsinálás gondolatára épült, kemény kézzel kormányozta a legfontosabb projekteket. A híres Vitosa bulvárból minden ellenzéki nyafogás ellenére hetek alatt sétálóutca lett, a metróvonal a szokottnál gördülékenyebben épült tovább, és egy tollvonással megoldotta Szófia egyik legégetőbb problémáját, a hulladékkezelés kérdését is.
Még polgármesterként alapította saját politikai pártját, a GERB-et. A szó bolgárul címert jelent, de betűszóként a "Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért" rövidítése. A 2007-es EP-választáson már ők kapták a legtöbb szavazatot, majd tavaly júliusban csaknem 40 százalékot szereztek a korrupció és szervezett bűnözés elleni kampányukkal.
Az előd
Május 28-án zárult le a vizsgálat Szergej Sztanisev (BSP) volt miniszterelnök ellen, és úgy tűnik, hamarosan meglesz a vádemelés is. Ha nem is a szokásosnak mondható pénzlenyúlós-hűtlenkezelős szakágban: miniszterelnöksége alatt állítólag az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség egyik titkos jelentését szerezte meg, és azt törvényellenesen az abban érintettek tudomására hozta. A jelentés maga egyes, fontos állami hivatalokban dolgozó személyek és a szervezett alvilág kapcsolatait dolgozta fel. A vád szerint Sztanisev nemcsak "fedezte" a jelentésben megemlített személyeket, de magát az egypéldányos jelentést is eltüntette. Érdekes következtetések levonására alkalmas az a tény, hogy a jelentést - és nyolc másik hiányzó titkos iratot - az a már említett Alekszej Petrov adta személyesen Bojko Boriszov kezébe, aki akkor már nem állt a DANS alkalmazásában, és akit utána rövidesen le is tartóztattak.
Közreműködött: Sztefan Ralcsev
