Interjú

„Az aránycsökkenés egyértelmű”

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója a romániai népszámlálás tanulságairól

Külpol

Romániában drasztikusan csökkent a magyar nemzetiségű polgárok lélekszáma, és ez annak ellenére is kijelenthető, hogy a legutóbbi, 2022-es népszámláláskor számos hibát vétettek az adatfelvevők. Mik a népességfogyás okai? Mennyire működik az agyelszívás Magyarország felé? Hogyan kezeli a határon túliakat az orbáni nemzetpolitika?

Magyar Narancs: A népszámlálás eredményeit több szakaszban közölték, de a szakma már az első publikációk után is számos kritikát fogalmazott meg az alkalmazott módszertannal kapcsolatban. Szakmai szempontból mik voltak a legnagyobb hibák?

Kiss Tamás: A népszámlálás 2011-ig kérdőívvel és kérdezőbiztossal zajlott. Amikor 19 millió lakost mutattak ki, az állam úgy döntött, hogy utólag hibrid módszerűvé alakítja a népszámlálást, és behoztak még 1,2 millió embert. A hagyományos módszert a Nyugat-Európában általánosan elterjedt regiszteralapú népszámlálással kombinálták. A mostani népszámlálást már eleve így végezték, sőt egy harmadik módon is be lehetett kerülni az adatbázisba: megjelent ugyanis az online, önkitöltésen alapuló módszer is. Ez a kombinált metódus önmagában legitim is lehetne, Magyarországon és Bulgáriában is ezek a módszerek, és a problémák is hasonlók lettek. Romániában például az önkitöltésnél le lehetett zárni úgy a kérdőívet, hogy nem is töltötték ki az emberek teljes egészében. Probléma volt az is, hogy egy ilyen kombinált megoldáshoz képest a kérdőív rettenetesen bonyolult volt, a napelemek és szélturbinák meglététől kezdve rengeteg mindenre rákérdezett. Aztán eleve meg volt adva a 19 milliós célszám. Minden egyes népszámlálásról elmondható, hogy az nem pusztán egy adatgyűjtő aktus, és a célja nem csupán a tudományos vagy adminisztratív célú megismerés, hanem az állam szempontjából kedvező képet kell mutatnia. Románia számára elsősorban a népességszám volt a tét, hiszen az Európai Unión belül nagyon sok minden függ ettől. Végül kijött a 19 millió, ami egészen biztosan nem mutatja pontosan, hogy hányan élnek életvitelszerűen az országban.

MN: Tehát a célszámot előre deklarálták.

KT: Igen, mégpedig úgy, hogy a regiszter-adatbázist létrehozták a népszámlálás előtt, és ebben megvolt a 19 milliós szám. Az volt a kérdés, hogy ennek mekkora százalékát fogják elérni önkitöltéssel és kérdezőbiztosokkal.

MN: És megindokolták ezt a becslést?

KT: Technikailag a regiszterek összekapcsolására alapozták. A lakosság-nyilvántartó szerint 22 millió fölötti a romániai népességszám. Megnézték, hogy a különböző adatbázisokban aktív-e az illető, például kap-e nyugdíjat, van-e egészségügyi biztosítása, jár-e iskolába stb. Ha valamelyik adatbázisban aktív volt, akkor bekerült a 19 milliós célszámba. De hát ez így eléggé aggályos, hiszen például Romániában sajnos nincs univerzális egészségügyi biztosítás, a lakosság jelentős részének részleges hozzáférése van az egészségügyi szolgáltatásokhoz. 18 éves korig viszont mindenkinek van biztosítása alanyi jogon, és nagyon sok olyan gyereket is bejelentenek, akik nem Romániában születtek és élnek.

MN: Mit kezdenek a szakértők ezekkel az adatokkal, ha ennyire megbízhatatlanok?

KT: Több baj is van az adatokkal. Az egyik, hogy felülbecsülik a népességszámot – ezzel nagyon nincs mit kezdeni. El lehet gondolkodni azon, hogy a migrációra vonatkozó adatok alapján az adatbázist talán ki lehetne tisztítani és megbecsülhetnénk egy alternatív népességszámot, bár ez elég kontraproduktív lenne. A másik nagy probléma, hogy jelentős az adathiány, és ez érinti az identitásra – a vallási hovatartozásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre – vonatkozó eredményeket. Ezek ugyanis olyan változók, amelyek nem pótolhatók regiszter­adatokból. A lakosság-nyilvántartóban 2006-tól nem szerepel az emberek nevénél a vallás és a nemzetiség, azóta nincs regiszteradatunk ezekre. Ezekben a változókban ezért van egy 2,5 millió körüli hiány. Ez elsősorban nem annak tudható be, hogy a válaszadók tudatosan ne válaszolnának ezekre a kérdésekre, hanem technikai okokra vetíthető vissza. Valakit nem kerestek vagy találtak meg a kérdezőbiztosok, vagy pedig önkéntelenül lezárta az online felületet, mielőtt ezekre válaszolt volna. Ezeknek az embereknek a nemzetiségét valamilyen módon becsülni kell majd, ha megközelítőleg valódi adatokat akarunk kapni. Az összesített adatok alapján azt tudjuk csinálni, hogy a leg­alacsonyabb szintű adminisztratív egység adatai alapján becslünk egy számot, azt feltételezve, hogy ezeken az adminisztratív egységeken belül az etnikai megoszlás ugyanolyan, mint a nyilatkozók adatain belül. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek jelenleg van egy szerződése a statisztikai hivatallal, így meg fogjuk kapni a népszámlálási adatbázist is. Akkor szofisztikáltabb módszereink is lesznek az adatok pótlására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.