Interjú

„Az aránycsökkenés egyértelmű”

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója a romániai népszámlálás tanulságairól

Külpol

Romániában drasztikusan csökkent a magyar nemzetiségű polgárok lélekszáma, és ez annak ellenére is kijelenthető, hogy a legutóbbi, 2022-es népszámláláskor számos hibát vétettek az adatfelvevők. Mik a népességfogyás okai? Mennyire működik az agyelszívás Magyarország felé? Hogyan kezeli a határon túliakat az orbáni nemzetpolitika?

Magyar Narancs: A népszámlálás eredményeit több szakaszban közölték, de a szakma már az első publikációk után is számos kritikát fogalmazott meg az alkalmazott módszertannal kapcsolatban. Szakmai szempontból mik voltak a legnagyobb hibák?

Kiss Tamás: A népszámlálás 2011-ig kérdőívvel és kérdezőbiztossal zajlott. Amikor 19 millió lakost mutattak ki, az állam úgy döntött, hogy utólag hibrid módszerűvé alakítja a népszámlálást, és behoztak még 1,2 millió embert. A hagyományos módszert a Nyugat-Európában általánosan elterjedt regiszteralapú népszámlálással kombinálták. A mostani népszámlálást már eleve így végezték, sőt egy harmadik módon is be lehetett kerülni az adatbázisba: megjelent ugyanis az online, önkitöltésen alapuló módszer is. Ez a kombinált metódus önmagában legitim is lehetne, Magyarországon és Bulgáriában is ezek a módszerek, és a problémák is hasonlók lettek. Romániában például az önkitöltésnél le lehetett zárni úgy a kérdőívet, hogy nem is töltötték ki az emberek teljes egészében. Probléma volt az is, hogy egy ilyen kombinált megoldáshoz képest a kérdőív rettenetesen bonyolult volt, a napelemek és szélturbinák meglététől kezdve rengeteg mindenre rákérdezett. Aztán eleve meg volt adva a 19 milliós célszám. Minden egyes népszámlálásról elmondható, hogy az nem pusztán egy adatgyűjtő aktus, és a célja nem csupán a tudományos vagy adminisztratív célú megismerés, hanem az állam szempontjából kedvező képet kell mutatnia. Románia számára elsősorban a népességszám volt a tét, hiszen az Európai Unión belül nagyon sok minden függ ettől. Végül kijött a 19 millió, ami egészen biztosan nem mutatja pontosan, hogy hányan élnek életvitelszerűen az országban.

MN: Tehát a célszámot előre deklarálták.

KT: Igen, mégpedig úgy, hogy a regiszter-adatbázist létrehozták a népszámlálás előtt, és ebben megvolt a 19 milliós szám. Az volt a kérdés, hogy ennek mekkora százalékát fogják elérni önkitöltéssel és kérdezőbiztosokkal.

MN: És megindokolták ezt a becslést?

KT: Technikailag a regiszterek összekapcsolására alapozták. A lakosság-nyilvántartó szerint 22 millió fölötti a romániai népességszám. Megnézték, hogy a különböző adatbázisokban aktív-e az illető, például kap-e nyugdíjat, van-e egészségügyi biztosítása, jár-e iskolába stb. Ha valamelyik adatbázisban aktív volt, akkor bekerült a 19 milliós célszámba. De hát ez így eléggé aggályos, hiszen például Romániában sajnos nincs univerzális egészségügyi biztosítás, a lakosság jelentős részének részleges hozzáférése van az egészségügyi szolgáltatásokhoz. 18 éves korig viszont mindenkinek van biztosítása alanyi jogon, és nagyon sok olyan gyereket is bejelentenek, akik nem Romániában születtek és élnek.

MN: Mit kezdenek a szakértők ezekkel az adatokkal, ha ennyire megbízhatatlanok?

KT: Több baj is van az adatokkal. Az egyik, hogy felülbecsülik a népességszámot – ezzel nagyon nincs mit kezdeni. El lehet gondolkodni azon, hogy a migrációra vonatkozó adatok alapján az adatbázist talán ki lehetne tisztítani és megbecsülhetnénk egy alternatív népességszámot, bár ez elég kontraproduktív lenne. A másik nagy probléma, hogy jelentős az adathiány, és ez érinti az identitásra – a vallási hovatartozásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre – vonatkozó eredményeket. Ezek ugyanis olyan változók, amelyek nem pótolhatók regiszter­adatokból. A lakosság-nyilvántartóban 2006-tól nem szerepel az emberek nevénél a vallás és a nemzetiség, azóta nincs regiszteradatunk ezekre. Ezekben a változókban ezért van egy 2,5 millió körüli hiány. Ez elsősorban nem annak tudható be, hogy a válaszadók tudatosan ne válaszolnának ezekre a kérdésekre, hanem technikai okokra vetíthető vissza. Valakit nem kerestek vagy találtak meg a kérdezőbiztosok, vagy pedig önkéntelenül lezárta az online felületet, mielőtt ezekre válaszolt volna. Ezeknek az embereknek a nemzetiségét valamilyen módon becsülni kell majd, ha megközelítőleg valódi adatokat akarunk kapni. Az összesített adatok alapján azt tudjuk csinálni, hogy a leg­alacsonyabb szintű adminisztratív egység adatai alapján becslünk egy számot, azt feltételezve, hogy ezeken az adminisztratív egységeken belül az etnikai megoszlás ugyanolyan, mint a nyilatkozók adatain belül. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek jelenleg van egy szerződése a statisztikai hivatallal, így meg fogjuk kapni a népszámlálási adatbázist is. Akkor szofisztikáltabb módszereink is lesznek az adatok pótlására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.