Magyar Narancs: A népszámlálás eredményeit több szakaszban közölték, de a szakma már az első publikációk után is számos kritikát fogalmazott meg az alkalmazott módszertannal kapcsolatban. Szakmai szempontból mik voltak a legnagyobb hibák?
Kiss Tamás: A népszámlálás 2011-ig kérdőívvel és kérdezőbiztossal zajlott. Amikor 19 millió lakost mutattak ki, az állam úgy döntött, hogy utólag hibrid módszerűvé alakítja a népszámlálást, és behoztak még 1,2 millió embert. A hagyományos módszert a Nyugat-Európában általánosan elterjedt regiszteralapú népszámlálással kombinálták. A mostani népszámlálást már eleve így végezték, sőt egy harmadik módon is be lehetett kerülni az adatbázisba: megjelent ugyanis az online, önkitöltésen alapuló módszer is. Ez a kombinált metódus önmagában legitim is lehetne, Magyarországon és Bulgáriában is ezek a módszerek, és a problémák is hasonlók lettek. Romániában például az önkitöltésnél le lehetett zárni úgy a kérdőívet, hogy nem is töltötték ki az emberek teljes egészében. Probléma volt az is, hogy egy ilyen kombinált megoldáshoz képest a kérdőív rettenetesen bonyolult volt, a napelemek és szélturbinák meglététől kezdve rengeteg mindenre rákérdezett. Aztán eleve meg volt adva a 19 milliós célszám. Minden egyes népszámlálásról elmondható, hogy az nem pusztán egy adatgyűjtő aktus, és a célja nem csupán a tudományos vagy adminisztratív célú megismerés, hanem az állam szempontjából kedvező képet kell mutatnia. Románia számára elsősorban a népességszám volt a tét, hiszen az Európai Unión belül nagyon sok minden függ ettől. Végül kijött a 19 millió, ami egészen biztosan nem mutatja pontosan, hogy hányan élnek életvitelszerűen az országban.
MN: Tehát a célszámot előre deklarálták.
KT: Igen, mégpedig úgy, hogy a regiszter-adatbázist létrehozták a népszámlálás előtt, és ebben megvolt a 19 milliós szám. Az volt a kérdés, hogy ennek mekkora százalékát fogják elérni önkitöltéssel és kérdezőbiztosokkal.
MN: És megindokolták ezt a becslést?
KT: Technikailag a regiszterek összekapcsolására alapozták. A lakosság-nyilvántartó szerint 22 millió fölötti a romániai népességszám. Megnézték, hogy a különböző adatbázisokban aktív-e az illető, például kap-e nyugdíjat, van-e egészségügyi biztosítása, jár-e iskolába stb. Ha valamelyik adatbázisban aktív volt, akkor bekerült a 19 milliós célszámba. De hát ez így eléggé aggályos, hiszen például Romániában sajnos nincs univerzális egészségügyi biztosítás, a lakosság jelentős részének részleges hozzáférése van az egészségügyi szolgáltatásokhoz. 18 éves korig viszont mindenkinek van biztosítása alanyi jogon, és nagyon sok olyan gyereket is bejelentenek, akik nem Romániában születtek és élnek.
MN: Mit kezdenek a szakértők ezekkel az adatokkal, ha ennyire megbízhatatlanok?
KT: Több baj is van az adatokkal. Az egyik, hogy felülbecsülik a népességszámot – ezzel nagyon nincs mit kezdeni. El lehet gondolkodni azon, hogy a migrációra vonatkozó adatok alapján az adatbázist talán ki lehetne tisztítani és megbecsülhetnénk egy alternatív népességszámot, bár ez elég kontraproduktív lenne. A másik nagy probléma, hogy jelentős az adathiány, és ez érinti az identitásra – a vallási hovatartozásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre – vonatkozó eredményeket. Ezek ugyanis olyan változók, amelyek nem pótolhatók regiszteradatokból. A lakosság-nyilvántartóban 2006-tól nem szerepel az emberek nevénél a vallás és a nemzetiség, azóta nincs regiszteradatunk ezekre. Ezekben a változókban ezért van egy 2,5 millió körüli hiány. Ez elsősorban nem annak tudható be, hogy a válaszadók tudatosan ne válaszolnának ezekre a kérdésekre, hanem technikai okokra vetíthető vissza. Valakit nem kerestek vagy találtak meg a kérdezőbiztosok, vagy pedig önkéntelenül lezárta az online felületet, mielőtt ezekre válaszolt volna. Ezeknek az embereknek a nemzetiségét valamilyen módon becsülni kell majd, ha megközelítőleg valódi adatokat akarunk kapni. Az összesített adatok alapján azt tudjuk csinálni, hogy a legalacsonyabb szintű adminisztratív egység adatai alapján becslünk egy számot, azt feltételezve, hogy ezeken az adminisztratív egységeken belül az etnikai megoszlás ugyanolyan, mint a nyilatkozók adatain belül. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek jelenleg van egy szerződése a statisztikai hivatallal, így meg fogjuk kapni a népszámlálási adatbázist is. Akkor szofisztikáltabb módszereink is lesznek az adatok pótlására.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
