Az elnöki titkosszolgálat elismerte: a múltban Trump több biztonsági kérését elutasította

  • narancs.hu
  • 2024. július 21.

Külpol

A merényletkísérlet helyszínén nem volt ilyen, állítja a Secret Service.

Donald Trump elleni merényletkísérlet után a volt elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt biztonsági emberei arra panaszkodtak, hogy az amerikai elnöki titkosszolgálattól, a Secret Service-től (USSS) az elmúlt két évben nem kaptak elegendő erőforrást és személyzetet. Szombaton a volt elnök védelméért felelős ügynökség elismerte, hogy voltak olyan kérései Trump biztonsági csapatának, melyeket elutasított – számolt be a CNN.

Az USA-ban óriási vita robbant ki a butleri merényletkísérlet után, hogy megfelelően látta-e el a volt elnök védelmét a Secret Service. Mint a 24.hu összefoglalójában írja, a sajtóban megszólaló legtöbb politikus és véleményformáló azon ütközött meg, hogy a fegyveres merénylő miként juthatott fel egy olyan épület tetejére, ahonnan tökéletesen beláthatta azt a területet, ahol Trump éppen beszédet mondott, majd körülbelül 120–150 méternyi távolságból zavartalanul adhatott le lövéseket a republikánus elnökjelöltre.

A Secret Service szóvivője szombati nyilatkozatában – konkrét példák említése nélkül – elmondta: előfordult, hogy az ügynökség a múltban nem biztosított bizonyos erőforrásokat Trumpéknak, hanem helyette más biztonsági intézkedéseket hozott.

A CNN kérdésére az ügynökség kommunikációs vezetője közölte, ilyen esetben „módosításokat” hajtanak végre:

Néhány esetben, amikor a Secret Service bizonyos különleges egységeit, erőforrásait nem bocsátja rendelkezésére, módosításokat hajt végre a védett személy biztonsága érdekében. Ez magába foglalhatja az állami vagy helyi partnerek igénybevételét speciális feladatkörök ellátására, vagy alternatív megoldásokat a védett személy nyilvánosság előtti kiszolgáltatottságának csökkentésére.

Az ügynökség már a merényletkísérlet másnapján cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint Trump pennsylvaniai nagygyűlésén különleges biztonsági kéréseket utasított volna el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.