Joe Biden visszalépett az amerikai elnökjelöltségtől

  • narancs.hu
  • 2024. július 21.

Külpol

A Demokrata Párt és az Egyesült Államok érdekében nem indul a választáson – tudatta az elnök. Nem sokkal később bejelentette: támogatná alelnöke, Kamala Harris indulását az elnöki posztért.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap az X-en közzétett közleményében jelentette be, hogy visszalép a jelöltségtől, nem indul az elnökválasztáson.

Azt írta, az szolgálja leginkább a Demokrata Párt és az Egyesült Államok érdekeit, ha visszalép. Ezután kizárólag arra kíván koncentrálni, hogy teljesítse elnöki kötelességeit a hátralévő időben. Azt ígérte, hogy a nemzethez intézett beszédében később további részleteket fog elárulni döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat első felében Biden elnökségének legfontosabb eredményeit sorolta fel. Szerinte több millió amerikai jutott hozzá megfizethető egészségügyi ellátáshoz, csökkentették bizonyos gyógyszerek árát, fontos klímavédelmi és fegyverviselési törvényeket alkottak.

A visszalépéséről szóló nyilatkozat után nem sokkal újból posztolt Biden. Ebben azt írta, egyik legjobb döntése az volt elnökként, hogy Kamala Harrist választotta meg alelnökének. Egyúttal

bejelentetette, hogy felajánlja támogatását Kamala Harrisnak, hogy ő legyen a demokraták elnökjelöltje.

„Demokraták, itt az ideje, hogy összefogjuk és legyőzzük Trumpot. Csináljuk meg!” – írta a posztban.

A bejelentés előtt nem sokkal több mint ötven korábbi magas rangú demokrata tisztségviselő szólította fel Bident a visszalépésre. Mark Takano, a képviselőház veteránügyi bizottságának vezető demokrata tagja szombaton a közösségi médián keresztül intézett felhívást az elnökhöz, amelyben tiszteletéről biztosítva Joe Bident, azt írta, hogy a választás tétje túlságosan nagy, majd kérte, hogy az elnök „adja át a fáklyát” Kamala Harris alelnöknek, és engedje át neki a lehetőséget az elnökjelöltségre.

Bár Biden fölényesen megnyerte pártjának előválasztását tavasszal, július közepére elfogyott a levegő körülötte – írja a lap. A fordulat a június végi televíziós elnökjelölti vita után jött el, amelyen Biden katasztrofálisan szerepelt. A 81 éves politikus gyakran elvesztette beszédének fonalát, sokat dadogott, és nem tudta befejezni az elkezdett mondatait.

Már másnap a félelem hullámai söpörtek át a demokraták sorain, egyesek Biden visszalépését kérték, követelték, mások kitartottak mellette, miközben az amerikai média elkezdte vizsgálgatni, technikailag hogyan lehetne kivitelezni egy visszaléptetést, és ki lehetne így befutó Biden helyett (Gavin Newsom kaliforniai és Gretchen Whitmer michigani kormányzó, és persze Kamala Harris alelnök neve merült fel).

A vitát követően a liberális beállítottságú New York Times például szerkesztőségi állásfoglalásban kérte az elnököt, hogy lépjen vissza, amit idővel egyre több demokrata képviselő is sürgetett, ezzel párhuzamosan pedig a párt nagyobb donorai azzal kezdtek fenyegetőzni, hogy elzárják a pénzcsapot, ha Biden marad a jelölt.

Pár nappal később George Clooney szintén a New York Times hasábjain érvelt Biden visszalépése mellett, mondván, személyesen látta az elnököt egy júniusi adománygyűjtő eseményen, ahol szerinte nem a régi önmagát idézte. Eközben sorban jelentek meg olyan közvélemény-kutatások, amelyek jóval Trump mögé mérték az elnököt, különösen a választás szempontjából döntő csatatérállamokban. Sőt, olyan kutatások is megjelentek, amelyek szerint a demokrata szavazók kétharmada szeretné Biden visszalépését.

A Trump ellen megkísérelt merénylet ideiglenesen megtörte a lázadás lendületét, a héten tartott republikánus jelöltállító gyűléstől pedig egyes források szerint azt remélte Biden, hogy eltereli a figyelmet saját problémáiról. A konvenció azonban flottul ment, Trump bejelentette az alelnökjelöltjét, a beszédek pedig jóval mérsékeltebbek voltak a vártnál. A republikánusok proffeszionalizmusa egyesek szerint megijeszthette a demokratákat, akik rájöttek, Trumpék nem fogják nekik elveszíteni a választást.

A héten egy interjúban Biden azt mondta, elgondolkodna a visszalépésen, ha kiderülne, hogy valamilyen egészségügyi problémája van. Pár órával később lett nyilvános az elnök koronavírus-diagnózisa, ami miatt beszüntette kampányeseményeit, és visszavonult Delaware állambeli otthonába. Az izolációja alatt röppentek fel a hírek, miszerint az ettől eddig mereven elzárkózó elnök komolyan fontolgatja a visszalépést. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.