Az FSZB szerint 261 ezer férfi hagyhatta el Oroszországot a mozgósítás óta

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 26.

Külpol

Putyin közben szabadságra ment.

A FSZB legfrissebb adatközlése szerint a mozgósítások miatt mintegy 261 ezer férfi hagyta el Oroszországot - írja a a Novaja Gazeta. Az adatok azonban más forrásból egyelőre nem megerősíthetőek, és már azért is érdemes fenntratással kezelni őket a lap szerint, mert eddig a FSZB sosem dolgozott ilyen gyorsan, nem tudott ilyen aktualitással adatot szolgáltatni.

A cikkben arra is kitérnek, hogy Farida Rusztamova újságíró információi szerint a mozgósítás bejelentése után Vlagyimir Putyin egy hétre Valdajba ment pihenni. Viszont a biztonsági és védelmi minisztériumnak szándékában lehet meggyőzni Putyint, hogy zárja le a határokat a hadköteles korú férfiak előtt, „mielőtt túl késő lenne”. A cikk szerint azonban a vezetőknek szeptember második felében nem lesz találkozójuk az elnökkel.

A Meduza forrása szerint viszont a hatóságok nem tervezik a határ lezárását az orosz férfiak előtt az ukrajnai megszállt területeken zajló "népszavazások" végéig (ezek szeptember 27-én érnek véget). A helyzet azonban megváltozhat, "ha tömeges elvándorlásra kerül sor".

Eközben azonban több olyan esetet is ismertté vált, amikor a hadköteles, határon átkelni próbáló férfiak olyan figyelmeztetést kaptak, amely szerint a katonai komisszariátus határozata alapján nem hagyhatják el az országot.

Putyin szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást Oroszországban, amelynek hatására, ahogy azt a Narancs.hu is megírta, tüntetéseket szerveztek szerte az országban, az oroszok elkezdtek menekülni, sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva.  Az orosz-grúz határon is hosszú, 8 kilométeres sor áll, 24-30 órát kell várni az autóval a mozgósítás elől menekülőknek. A részleges mozgósítás következményeként már legalább öt toborzó irodát támadtak meg Oroszországban. Gyújtogatások történtek Szentpéterváron, az Orenburgi területen lévő Gaiban és a Transz-Bajkál területen lévő Kyra faluban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.