Az FSZB szerint 261 ezer férfi hagyhatta el Oroszországot a mozgósítás óta

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 26.

Külpol

Putyin közben szabadságra ment.

A FSZB legfrissebb adatközlése szerint a mozgósítások miatt mintegy 261 ezer férfi hagyta el Oroszországot - írja a a Novaja Gazeta. Az adatok azonban más forrásból egyelőre nem megerősíthetőek, és már azért is érdemes fenntratással kezelni őket a lap szerint, mert eddig a FSZB sosem dolgozott ilyen gyorsan, nem tudott ilyen aktualitással adatot szolgáltatni.

A cikkben arra is kitérnek, hogy Farida Rusztamova újságíró információi szerint a mozgósítás bejelentése után Vlagyimir Putyin egy hétre Valdajba ment pihenni. Viszont a biztonsági és védelmi minisztériumnak szándékában lehet meggyőzni Putyint, hogy zárja le a határokat a hadköteles korú férfiak előtt, „mielőtt túl késő lenne”. A cikk szerint azonban a vezetőknek szeptember második felében nem lesz találkozójuk az elnökkel.

A Meduza forrása szerint viszont a hatóságok nem tervezik a határ lezárását az orosz férfiak előtt az ukrajnai megszállt területeken zajló "népszavazások" végéig (ezek szeptember 27-én érnek véget). A helyzet azonban megváltozhat, "ha tömeges elvándorlásra kerül sor".

Eközben azonban több olyan esetet is ismertté vált, amikor a hadköteles, határon átkelni próbáló férfiak olyan figyelmeztetést kaptak, amely szerint a katonai komisszariátus határozata alapján nem hagyhatják el az országot.

Putyin szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást Oroszországban, amelynek hatására, ahogy azt a Narancs.hu is megírta, tüntetéseket szerveztek szerte az országban, az oroszok elkezdtek menekülni, sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva.  Az orosz-grúz határon is hosszú, 8 kilométeres sor áll, 24-30 órát kell várni az autóval a mozgósítás elől menekülőknek. A részleges mozgósítás következményeként már legalább öt toborzó irodát támadtak meg Oroszországban. Gyújtogatások történtek Szentpéterváron, az Orenburgi területen lévő Gaiban és a Transz-Bajkál területen lévő Kyra faluban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.