Részleges mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggel. Ez a tartalékosokat érinti: azokat, akik korábban már szolgáltak katonaként. Az Ukrajna ellen harcoló hadseregben eddig önkéntesek voltak. Az elnök szerint azért kell behívni melléjük tartalékosokat is, hogy Oroszország megvédje a már megszállt ukrán területeket. Népszavazásokat is rendeznek az érintett területeken arról, hogy a helyiek Oroszországhoz akarnak-e tartozni, vagy Ukrajnához.
Ez az intézkedés a hírek szerint mintegy 300 ezer férfit érint Oroszországban.
A mozgósítás hírét Ukrajna úgy kommentálta, hogy erre számítani lehetett, és ezzel Putyin bevallotta, eddig nem érte el a célját. Az intézkedést Nagy-Britannia „nyugtalanító eszkalációnak”, Németország az oroszok újabb rossz lépésének minősítette az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban.
Az Európai Bizottság úgy értékelte az orosz elnök bejelentését, hogy Vlagyimir Putyin ismét bizonyította, nem érdeke a béke, az a célja, hogy a háború eszkalálódjon.
A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki a Telex összefoglalója szerint azt mondta, Oroszország megpróbálja elpusztítani Ukrajnát, de „mindent megteszünk a szövetségeseinkkel, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát abban, hogy meg tudja magát védeni”.
Milos Zeman cseh államfő szerint erre csak úgy lehet reagálni, ha még nagyobb támogatást adnak Ukrajnának.
Putyin még több orosz embert akar halálba küldeni – üzente a hírre reagálva a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij, a Veszna jogvédő szervezet pedig tüntetésre szólított fel.
Az MTI arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Clinton Global Initiative elnevezésű találkozón szerdán arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy ösztönözze a többi demokratikus országot, segítsenek többet, adjanak még több fegyvert Ukrajnának.
A HVG arról írt, hogy a mozgósítás hírére nagyon sok orosz keresett rá a Google-on az elutazás lehetséges irányaira, a Reuters pedig arról számol be, hogy Putyin bejelentése után néhány óra alatt minden jegy elfogyott azokra a repülőjáratokra, amelyekkel el lehet hagyni az országot. Először a Moszkvából Isztambulba és Jerevánba repülő gépekre fogyott el a jegy, de hamarosan már Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán felé induló gépek is megteltek.
Oroszországban közben az a szóbeszéd terjed, hogy a 18 és 65 év közötti férfiakat ki sem fogják engedni az országból, de az állami vasúttársaság és az Aeroflot azt közölte, egyelőre nem kaptak olyan utasítást, hogy e korosztály tagjait vissza kellene fordítani.
A bejelentés hírére az orosz tőzsdén a részvények akkorát zuhantak a Portfolio írása szerint, amire a háború kitörése óta nem volt példa. Putyin szavai nyomán a gáz ára „ismételten kilőtt”, az európai részvényindexek is estek, és néhány hetes nyugodt időszak után a magyar euró-forint árfolyam is megvadult. A beszéd után nem sokkal már 403 forintot kértek el egy euróért.
„A részleges mozgósítás bejelentésével, valamint a négy ukrán megye »népszavazási« kérelmével Vlagyimir Putyin új szintet lépett a háborúban” – reagált közleményben a történtekre az LMP. A párt azt várja, a magyar kormány ítélje el a népszavazási kezdeményezéseket, tiltakozzon illegitim voltuk miatt, és ne legyen partnere a putyini cinizmusnak.
A DK is azt várja, hogy a magyar miniszterelnök ítélje el „Putyin álnépszavazását”. Az ellenzéki párt szerint ha Orbán Viktor nem teszi egyértelművé álláspontját, akkor „véglegesen bizonyítja, hogy a tízezrek erőszakos haláláért felelős orosz agresszor oldalán áll”.
A magyar kormány egyelőre nem nyilvánított véleményt.
