Az oroszoknak próbálták eladni Nancy Pelosi Capitoliumból ellopott laptopját

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. január 19.

Külpol

Egy 22 éves nő egy orosz barátján keresztül adta volna el a laptopot az orosz hírszerzésnek. 

Állítólag az orosz hírszerzésnek akarta eladni sikertelenül Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnöke a Capitolium ostroma során ellopott laptopját a zavargások egyik fiatal résztvevője - derül ki az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) dokumentumaiból.

Az FBI helyi idő szerint vasárnap este nyilvánosságra került vádindítványában kezdeményezte a 22 éves pennsylvaniai Riley June Williams őrizetbe vételét garázdaság és az amerikai törvényhozás épületébe történt erőszakos behatolás miatt. Ugyanakkor tolvajlás nem szerepel a vádpontok között.

A gyanúsított jelenlegi tartózkodási helye nem ismert, feltehetőleg szökésben van. A fiatal nő a Capitolium január 6-i ostroma során készült több felvételen is látható Pelosi irodájának közelében.

Az FBI egy szemtanúra hivatkozva úgy tudja, a gyanúsított a házelnök laptopját egy oroszországi barátjának akarta elküldeni, aki aztán a készüléket az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) adta volna el, de mindez ismeretlen okból kudarcot vallott. A szemtanú állítása szerint a laptop még a nő birtokában van, vagy már megsemmisítette.

Január 6-án este Donald Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az amerikai elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket, hogy menjenek a kongresszus épületéhez, ahol Joe Biden demokrata párti megválasztott elnökre leadott szavazatok elektori hitelesítése zajlott. Öten haltak meg az erőszakban, köztük a capitoliumi rendőrség egyik tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.