Egymásra talált az európai szélsőjobb legszéle

Nacionalista internacionálé

Külpol

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.

Az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja a Patrióták Euró­páért 84 fővel, a frakciót az Identitás és Demokrácia (ID) romjaiból építkezve hozta össze főleg Marine Le Pen és Orbán Viktor. Ám emellett is van még mozgolódás a szélsőjobboldalon, és Magyarország, hagyományaihoz hűen, a Mi Hazánk brüsszeli képviselőjével járult hozzá a július 10-én zászlót bontott Szuverén Nemzetek Európája frakcióhoz (ESN, 25 tag). A szintén nagyon jobboldali – de legalább nem oroszpárti – Európai Konzervatívok és Reformerekkel (ECR, 78 fő) együtt három szélsőjobboldali frakció lesz az EP-ben.

Kis-Magyarország, fehér Európa

A német Alternative für Deutschland (AfD) vezette ESN-ben jól megfér egymás mellett a rasszizmus, némi holokauszttagadás és persze a homofóbia. A pártcsaládra jellemző, hogy a nyolc tagpártból egyedül a cseh Svoboda a přímá demokraciének (SPD)-nek volt a megalakulás pillanatában európai otthona, az AfD-t annak idején Le Penék kitették az ID-ből, a többiek függetlenek voltak. Az Európai Parlamentben a pártcsalád nélküli pártok általában azok, amelyekkel tényleg senki nem akar közösködni: ilyen volt a júniusban kiesett Jobbik is. Hogy milyen billognak számít Európában az a fajta szélsőség, ami a Jobbikot a virágkorában jellemezte, azt jól mutatja, hogy a 2019 és 2024 között a Brüsszelben a pártot egyedül képviselő Gyöngyösi Márton még úgy sem tudott formális szövetségeseket szerezni a pártnak az Európai Parlament közepéről, hogy megszólalásaiban markánsan atlantista álláspontot képviselt. A párt korai időszakának radikális jobboldali álláspontja és euro­szkepticizmusa mellett a párialétbe az is belejátszott, hogy a Jobbiknak korábban egy orosz ügynököt is sikerült delegálnia az Európai Parlamentbe Kovács Béla (becenevén: KGBéla) személyében, aki Magyarországon körözés alatt áll, miközben Moszkvában az állami tévének nyilatkozgat. (Az oroszbarátság határozott európai elítéléséből és kezeléséből azonban, úgy tűnik, nem mindenki tanul.)

Az, hogy a régi Jobbikhoz hasonló pártoknak nem voltak szövetégesei, magától értetődő tény volt: ezekben a pártokban ugyanis nemcsak az közös, hogy kultúrember nem hajlandó velük egy asztalhoz ülni, hanem az is, hogy annyira soviniszták, ami eleve lehetetlenné tette a mélyebb nemzetközi együttműködést. Már csak a Nagy-Magyarország nosztalgia miatt is elképzelhetetlen lett volna, hogy a Jobbik úgy üljön be egy szlovák párttal közös csoportba, mint ahogy most a korai Jobbik „hagyományait” életben tartó Mi Hazánk tette. Márpedig ezt tette: a Mi Hazánk mellett szintén egy képviselővel ül ott ugyanis a szlovák Hnutie Republika. Ezek szerint nemcsak a Felvidék kérdésében tudtak megegyezni, hanem az sem volt probléma, hogy a szlovák elvtársak kötelezővé tennék a magyarságnak a szlovák nyelvtudást és annak használatát, ezzel kimutatva „tiszteletüket a többségi nemzet iránt”. A jelenleg a Mi Hazánk pártlapjának tekinthető Kuruc.info már nyáron elkezdett megágyazni a hálózatba lépésnek: cikksorozatban foglalkozott az európai nacionalista pártokkal az olvasótábor megdolgozása érdekében. A szerző konklúziója ez volt: „Bízom benne, hogy a Kárpát-medence nációi egyszer talán felismerik, hogy közös életterünkre a legnagyobb veszélyt nem az itt élő talajgyökeres és honképes népek egyike vagy másika jelenti, hanem a különböző invazív rasszok, akiket egy világhódító entitás ereszt a torkunkra!”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.