n A Greenpeace averespataki aranybánya ellen Román és osztrák Greenpeace-aktivisták is részt vettek azon abékés tüntetésen, amely egy román-kanadai vegyesvállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett verespataki aranybánya ellen zajlott Romániában. Atüntetést ahelyi, Alburnus Major elnevezésű zöld szervezet kezdeményezte: a bánya a tiszai ciánmérgezést előidéző nagybányai aranybányáéhoz hasonló környezetpusztító, ciános technológiával üzemelne, ám kitermelése annál ötször nagyobb volna. AGreenpeace azért ellenzi abányát, mert kétségei vannak mind szociális, mind pedig ökológiai vonatkozásban: abánya megépítése során ugyanis két teljes völgyet el kellene pusztítani. Akülszíni fejtés teljesen tönkretenné afelszínt, valamint atermészetes állat- és növényvilágot. A cég évi ötezer tonna rendkívül veszélyes cianidot használ majd, mellyel potenciális veszélyforrást jelent környezetére. Az Alburnus Major zöld szervezet mintegy kétezer helyi lakos kitelepítése ellen is tiltakozik, akiknek többsége nem akarja elfogadni abányavállalat által felajánlott pénzt vagy másik házat. Az említett két völgy egyike kétmillió köbméter szilárd anyag és több mint húszezer köbméter cianid- és higanytartalmú víz befogadására alkalmas ülepítőtóvá válna. Agát magassága acég szerint legalább 75 méter lenne - atizenöt ezres lélekszámú Abrud közvetlenül agát alatt fekszik. Az RMCG nem válaszolt aGreenpeace-nek acianidok tárolására és szállítására vonatkozó és az ezekkel kapcsolatos környezeti kockázatot firtató kérdéseire. A Népszabadság tudósítása szerint a tüntetés attrocitások nélkül zajlott le, ám a helyieket előzőleg megfélemlítették a bányatársaság emberei.
n Még egy aszteroida Egy szokatlanul nagy méretű aszteroida augusztus 20-án olyan közel suhan majd el a Föld mellett, hogy a hobbicsillagászok is megpillanthatják az égbolton. A NASA adatai szerint a 2002 NY 40 nevet viselő égitest átmérője 600 méter, és bolygónktól kereken 540 ezer kilométeres távolságban, óránként 75,6 ezer kilométeres sebességgel halad majd el. Az aszteroida a Föld-Hold távolság nem egészen másfélszeresére közelíti meg a Földet, ami csillagászati léptékkel hajszálnyi eltérésnek számít. "Az ütközésnek semmiféle veszélye nem áll fent" - jelentette ki a hét elején tartott tájékoztatóján Don Yeomans, a NASA Jet Propulsion Laboratory (jpl.nasa.gov) igazgatója. Előbb vagy utóbb azonban egy kozmikus szikladarab eltalálja a Földet - erre a felismerésre jutott nemrégen a Münchener Rück, a világ egyik legnagyobb viszontbiztosító társasága. A vállalat szakértői szerint a biztosítóknak a lehető legrosszabb forgatókönyvvel kell számolniuk: statisztikailag 300-500 évente várható ilyen katasztrófa. Amikor az utolsó nagy meteorit 1908-ban Szibéria felett felrobbant, a robaj Londonban is hallható volt, és a Köves-Tunguzka mentén 2000 négyzetkilométernyi erdőt söpört el a lökéshullám. Ha a következő égitest a világtengerek egyikébe csapódna, ennél súlyosabbak lennének a következmények: pusztító árhullámok sújtanák a partok mentén fekvő területeket, és összeomlana a biztosítási ágazat.
n Vége a népességrobbanásnak? Csaknem megnégyszereződött a világ népessége a XX. században: 1900-ban 1,6 milliárd ember élt a Földön, 2000-ben viszont 6 milliárd. A XXI. században a demográfusok távlati előrejelzése szerint a trend határozottan megfordul, és - a korábbi szaporodási prognózisokkal szemben - jóval gyorsabban kezd fogyatkozni az egy anyára jutó szülések száma, így a világ lakossága eléggé gyors ütemben csökkenni kezd - adta hírül a Magyar Hírlap. Korábban speciális észak- és nyugat-európai civilizációs jelenségként határozták meg a demográfusok az úgynevezett nukleáris családot, ahol kettő vagy átlag 1,8-1,9 gyereket nevelnek. Az ilyen családok már nem képesek újratermelni egy-egy nemzet népességét, az ezredforduló előtti prognózisok azonban a fejlődő országok népességrobbanását tekintették uralkodó demográfiai iránynak. Az ENSZ legfrissebb becsléseiből viszont kiderül, hogy az eddig gyorsan növekvő népességű kelet- és közép-ázsiai országokban, köztük Indiában és Bangladesben is a korábban becsültnél jóval előbb áll meg a túlnépesedés, 2050 és 2100 között pedig a Föld lélekszáma folyamatos és gyors csökkenésnek indul.
n Hídblokád Egy világhálón keringő programocska segítségével bárki, bármikor lezárhatja az Erzsébet hidat. A játékszabályok könnyen elsajátíthatók: autókat és gyalogosokat kell a megfelelő módon elhelyezni a hídon, közben ügyelve a rohamosan fogyó időre. A játékot budapesti programozók készítették július 4-én, és még aznap délután elküldték egy levelezési listára, ahonnan világhódító útjára indult. Ambrózy Lőrinc, a terjesztést és támogatást végző programozó az Indexnek elmondta, hogy a játéknak inkább a szórakoztatás a célja, mintsem a politikai állásfoglalás. A program a http://index.hu/cikkepek/200208/belfold/bridge.exe címről tölthető le.
n Vietnami internetcenzúra Vietnam központi kormánya utasította a helyi rendőrhatóságokat és a kultúrpolitika helyi irányítóit: szigorúan ellenőrizzék az állampolgárok internethasználatát, nehogy "káros információ" jusson el a lakossághoz a világhálón keresztül. Néhány hónappal ezelőtt őrizetbe vettek három ellenzékit, mert olyan anyagokat tettek fel a világhálóra, amelyekben bírálták az egypártrendszert.
n Számítógép-csempészet Egyre több hazai bűnszervezet foglalkozik számítógépek és -alkatrészek csempészetével. Az idén eddig 6,5 milliárd forint értékű áru ügyében rendeltek el nyomozást. Becslések szerint a hazai üzletekben kapható informatikai eszközök 20-30 százaléka kétes eredetű. A vámhatóság 1998 óta összesen 17 milliárd forint értékű áru ügyében indított nyomozást.
n Metánfaló organizmus Jelentős szerepet játszhat a globális felmelegedés elleni harcban az a mikroorganizmus, amelyet német kutatók fedeztek fel a Fekete-tenger mélységeiben. A lény korallokat épít, nincs szüksége fényre, metánt és szulfátokat fogyaszt, és a világ legősibb életformája lehet. Az organizmus a kutatók szerint hasznos lehet a Föld fölösleges, üvegházhatású metánkészletének feldolgozásában.
n Fogy a jég A gleccserek drámai fogyását mutatta ki Norvégia északi-sarki vizein és vidékein a Greenpeace. Egy kutatóút eredményei bizonyítják, hogy olvad a glecscser a Svalbard-szigeteken (Spitzbergákon) a sarkkörtől északra: a Svalbard-gleccser 1900 óta folyamatosan apad, a Blomstrandbreen gleccser pedig az utóbbi 80 évben mintegy két kilométer hosszúságban elolvadt. A Kongsvegen gleccser az elmúlt 50 évben mintegy 7,5 kilométerrel húzódott vissza.
