Andrej Babiš, az üzletember

Egy meg egy

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. július 27.

Külpol

Csehország második leggazdagabb embere, vagyonát a Forbes 3,7 milliárd euróra becsüli, ez mintegy három és félszerese a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor vagyonának.

A most 65 éves miniszterelnök első munkahelye a vegyi anyagok kereskedelmével foglalkozó Petrimex vállalat volt. Csehszlovákia kettéválása Prágában érte Babišt, aki ekkor már igazgatója volt a vállalatnak. Itt az ő javaslatára megalapították a szlovák Petrimex cseh leányvállalatát, az Agrofertet, melynek ő lett az első vezérigazgatója. Nem sokkal később érkezett az Agrofertbe egy ismeretlen tulajdonosi hátterű svájci cég, s annyira feltőkésítette a céget, hogy kiszorult az eredeti tulajdonos Petrimex, s kis idő elteltével Babiš lett az Agrofert 100 százalékos tulajdonosa. Mára az Agrofert köré épített cégcsoport a legnagyobb magánkézben lévő munkáltató Csehországban. Az Agrofert céghálója 250 társaságból áll, és 33 ezer embert foglalkoztat 18 országban – köztük Szlovákiában, Németországban és Magyarországon is. A döntően élelmiszeripari konglomerátum lefedi a termelés teljes spektrumát a vetőmaggyártástól kezdve a műtrágya előállításán át az élelmiszergyártásig.

 

Gólyafészek

De Babiš a legnagyobb médiatulajdonos is Csehországban, a francia Riviérán pedig egy 2 Michelin-csillaggal elismert éttermet működtet. Vállalatainak nagy része olyan szektorokban működik, amelyek szorosan függenek az államtól. A társaságok nemzeti és uniós támogatásokból részesülnek: a 103 ezer megművelt hektár után 1,5 milliárd korona (18,6 milliárd forint) támogatás jutott tavaly Babiš cégei­nek, amelyek a közbeszerzéseken is hagyományosan jól szerepelnek Csehországban. Az Agrofert teljes árbevétele 2016-ban 155,3 milliárd korona (majdnem 2000 milliárd forint) volt, s ez után 14,7 milliárd korona (mintegy 180 milliárd forint) adózás előtti nyereséget könyveltek el. Az állami szabályozás is sokszor neki kedvez, Babiš – még miniszterelnökségét megelőző – lobbizásának köszönhetően például kötelező a bioüzemanyagok hozzákeverése a hagyományos üzemanyagokhoz. Ez ugyan megdrágította a benzin árát Csehországban, viszont garantálja a milliárdos profitot Babiš bioüzemanyag-gyárának.

Az üzletember-politikus legvitatottabb lépése két kiadó felvásárlása volt. Az AGF Media és a MAFRA kiadó 23 újság és magazin (köztük két legfontosabb országos napilap, a Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny vagy az ingyenes Metro), három kisebb tévéadó, egy országos rádió és a kapcsolódó weboldalak tulajdonosa. A kiadókat a 2013-as választási kampány idején vásárolta meg, és érkezésének hírére sokan felálltak a lapoknál. Babiš sie­tett leszögezni, hogy soha nem avatkozna be a szerkesztőségi tartalomba, de többször is bizonyítást nyert az ellenkezője.

Sokak szerint pártjának, az ANO-nak a gyors felfutásában Babiš milliókat elérő médiabirodalmának nagyon is komoly szerepe volt, ami az egyéb üzleti vállalkozásaival együtt már a törvényhozásnak is sok volt. 2017 elején életbe lépett a csak lex-Babišként emlegetett szabályozás, amely szerint a cseh kormány tagjai nem lehetnek médiatulajdonosok, a birtokukban lévő cégek pedig nem kaphatnak semmiféle állami támogatást, és közbeszerzéseken sem indulhatnak. Erre fel Babiš minden tulajdonát két, bizalmasai által kezelt alapkezelőnél helyezte el, de befolyása továbbra is nyilvánvaló.

2015-ben a cseh rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódni kezdett egy Babišhoz köthető ügyben. A gyanú szerint a Čapí Hnízdo (Gólyafészek) nevű wellnessközpont kiépítésére szabálytalanul használtak fel 1,9 millió euró (több mint 600 millió forint) uniós támogatást, még 2008-ban. A pénzt valóban a wellnessközpontnak ítélték oda, ám a pályázaton csak kis- és középvállalkozások indulhattak volna, a Čapí Hnízdo azonban Babiš konglomerátumához tartozott. Az akkor még nem politizáló üzletember a problémát úgy hidalta át, hogy a wellnessközpontot a pályázat idejére átíratta egy kisebb cég nevére, mely mögött anonim részvényesek voltak. A pályázat kifutásával az egész visszakerült Babiš cégéhez.

 

Magyarországon

A leendő miniszterelnök cégbirodalma 2010-ben érte el Magyarországot, ekkor vásárolta fel a tartós kenyereket gyártó Ceres Sütőipari Zrt.-t, majd fokról fokra építette fel nálunk is a teljes élelmiszeripari spektrumot lefedő céghálózatát, amely ma már 13 egységből áll. Babiš legnagyobb magyarországi vállalata a tavaly 93 milliárd forintos árbevételt és a 2017-es 922 millió profit után 2018-ra 74 milliót kimutató bábolnai IKR Agrár Kft., mely agrárintegrátorként teljes szolgáltatást nyújt a gazdálkodóknak, beszállnak a finanszírozásba, tanácsadásba, és felvásárolják a késztermékeket. A finomított napraforgóolajat előállító – itthon piacvezető – NT Élelmiszeripari Kft. 38 milliárd forint árbevételt és 1,28 milliárdos profitot ért el tavaly, a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrotecnek szintén jól ment tavaly, a 21 milliárdos árbevételre 600 millió forint nyereség jutott.
A magyarországi birodalom tartalmaz még in­putanyag-forgalmazó, bioüzemanyag-gyártó vagy éppen gépipari cégeket, és művelésük alatt van több ezer hektár termőföld is: Andrej Babišé az egyik legnagyobb magyarországi agrárbirodalom. Itteni cégei 2017-ben 177,6 milliárdos árbevételt és 2,5 milliárd forint tiszta profitot hoztak, a tavalyi profit pedig 1,83 milliárd volt. Igaz, a profitot rendre bent hagyják a cégekben. Illés Zoltán, a fontosabb magyarországi Babiš-cégek vezetője a G7-nek arról beszélt, hogy mennyire sokat jelent, ha egy cég mögött egy valóban fajsúlyos tulajdonos bukkan fel: „Míg korábban az IKR állt sorban a bankoknál, most a bankok állnak sorba nálunk.”

Babiš 2013-ban nyilatkozott a Népszabadságnak, de a meggazdagodásának titkát firtató kérdésre csak ennyit válaszolt: „Tudom, mennyi egy meg egy.”

Neked ajánljuk