A Rheinmetall német fegyveripari konszern orosz biznisze

Egyet ide, egyet oda

Külpol

Magyarország kiemelt német hadiipari partnere, a Rheinmetall élénken szorgalmazza, hogy Németország harci járműveket szállítson Ukrajnának. A konszern ugyanakkor egy 2014-ben hivatalosan berekesztett orosz katonai beruházásból is kivette a részét, és közvetve segíthette az orosz agressziót.

Az oroszok 2014-ben úgy szállták meg a Krímet, hogy azt az amerikai hírszerzés sem látta előre. Washingtonban a kormány és a kongresszus vezetői azon tűnődtek, hogy az orosz különleges műveleti egységek hogyan mozoghattak ennyire gyorsan anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. Egyesek pedig máig azon tanakodnak, hogy Oroszország mekkora segítséget kaphatott a Nyugattól – ezzel indította 2014. áprilisi cikkét az amerikai Daily Beast, amelyet tehát a portál nem sokkal azután publikált, hogy az oroszok bevonultak a Krímbe.

A lap akkor emlékeztetett rá, hogy a német védelmi ipari vállalat, a Rheinmetall 2011-ben 140 millió dolláros szerződést írt alá egy harci szimulációs központ építésére a Moszkvától mintegy 400 kilométerre található Mulinóban, ahol évente 30 ezer katonát képeznek ki. A létesítményt hivatalosan 2017 végén tervezték befejezni, de az amerikai illetékesek szerint ott már évekkel korábban is zajlott az orosz erők kiképzése német segítséggel. „Az amerikai kormánynak fel kellene szólítania a NATO-szövetségeseinket, hogy ezen a ponton függesszenek fel minden katonai kapcsolatot Oroszországgal, amíg az el nem hagyja Ukrajnát és a Krím félszigetet” – mondta akkor a portálnak egy magas rangú szenátusi tanácsadó.

Amerikai források szerint a vállalat a hipermodern kiképzőközpont felépítésében annak lehetőségét látta, hogy a későbbiekben részt vehet az orosz fegyveres erők teljes modernizálásában. Az amerikai kormányzat számára csak 2014-ben vált világossá, hogy a német segítségnek köszönhetően az orosz hadsereg – főleg a katonai hírszerzés – komoly fejlődésen ment keresztül a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. Az üzletet egyébként a német zöldek és még a kereszténydemokraták is bírálták. Sigmar Gabriel szociáldemokrata politikus, akkori német gazdasági miniszter és alkancellár azt nyilatkozta, hogy „a jelenlegi helyzetre való tekintettel a német kormány nem tartja megfelelőnek egy katonai kiképző létesítmény építését Oroszországban”. S noha a Rheinmetall a projektet még akkor is ambicionálta, amikor az oroszok már benyomultak a Krímbe, Berlin a krími orosz intervenció után leállíttatta a beruházást, hiába panaszkodott a konszern, hogy e lépés igen érzékenyen érinti pénzügyileg. A Daily Beast cikke szerint az amerikai kormányon belül viszont továbbra is sokan az ügyön tartották a szemüket, mert attól tartottak, hogy a nyugati know-how többek között azokhoz az orosz különleges erőkhöz került, amelyek bevonultak a Krímbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.