A Rheinmetall német fegyveripari konszern orosz biznisze

Egyet ide, egyet oda

Külpol

Magyarország kiemelt német hadiipari partnere, a Rheinmetall élénken szorgalmazza, hogy Németország harci járműveket szállítson Ukrajnának. A konszern ugyanakkor egy 2014-ben hivatalosan berekesztett orosz katonai beruházásból is kivette a részét, és közvetve segíthette az orosz agressziót.

Az oroszok 2014-ben úgy szállták meg a Krímet, hogy azt az amerikai hírszerzés sem látta előre. Washingtonban a kormány és a kongresszus vezetői azon tűnődtek, hogy az orosz különleges műveleti egységek hogyan mozoghattak ennyire gyorsan anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. Egyesek pedig máig azon tanakodnak, hogy Oroszország mekkora segítséget kaphatott a Nyugattól – ezzel indította 2014. áprilisi cikkét az amerikai Daily Beast, amelyet tehát a portál nem sokkal azután publikált, hogy az oroszok bevonultak a Krímbe.

A lap akkor emlékeztetett rá, hogy a német védelmi ipari vállalat, a Rheinmetall 2011-ben 140 millió dolláros szerződést írt alá egy harci szimulációs központ építésére a Moszkvától mintegy 400 kilométerre található Mulinóban, ahol évente 30 ezer katonát képeznek ki. A létesítményt hivatalosan 2017 végén tervezték befejezni, de az amerikai illetékesek szerint ott már évekkel korábban is zajlott az orosz erők kiképzése német segítséggel. „Az amerikai kormánynak fel kellene szólítania a NATO-szövetségeseinket, hogy ezen a ponton függesszenek fel minden katonai kapcsolatot Oroszországgal, amíg az el nem hagyja Ukrajnát és a Krím félszigetet” – mondta akkor a portálnak egy magas rangú szenátusi tanácsadó.

Amerikai források szerint a vállalat a hipermodern kiképzőközpont felépítésében annak lehetőségét látta, hogy a későbbiekben részt vehet az orosz fegyveres erők teljes modernizálásában. Az amerikai kormányzat számára csak 2014-ben vált világossá, hogy a német segítségnek köszönhetően az orosz hadsereg – főleg a katonai hírszerzés – komoly fejlődésen ment keresztül a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. Az üzletet egyébként a német zöldek és még a kereszténydemokraták is bírálták. Sigmar Gabriel szociáldemokrata politikus, akkori német gazdasági miniszter és alkancellár azt nyilatkozta, hogy „a jelenlegi helyzetre való tekintettel a német kormány nem tartja megfelelőnek egy katonai kiképző létesítmény építését Oroszországban”. S noha a Rheinmetall a projektet még akkor is ambicionálta, amikor az oroszok már benyomultak a Krímbe, Berlin a krími orosz intervenció után leállíttatta a beruházást, hiába panaszkodott a konszern, hogy e lépés igen érzékenyen érinti pénzügyileg. A Daily Beast cikke szerint az amerikai kormányon belül viszont továbbra is sokan az ügyön tartották a szemüket, mert attól tartottak, hogy a nyugati know-how többek között azokhoz az orosz különleges erőkhöz került, amelyek bevonultak a Krímbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.