A Rheinmetall német fegyveripari konszern orosz biznisze

Egyet ide, egyet oda

Külpol

Magyarország kiemelt német hadiipari partnere, a Rheinmetall élénken szorgalmazza, hogy Németország harci járműveket szállítson Ukrajnának. A konszern ugyanakkor egy 2014-ben hivatalosan berekesztett orosz katonai beruházásból is kivette a részét, és közvetve segíthette az orosz agressziót.

Az oroszok 2014-ben úgy szállták meg a Krímet, hogy azt az amerikai hírszerzés sem látta előre. Washingtonban a kormány és a kongresszus vezetői azon tűnődtek, hogy az orosz különleges műveleti egységek hogyan mozoghattak ennyire gyorsan anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. Egyesek pedig máig azon tanakodnak, hogy Oroszország mekkora segítséget kaphatott a Nyugattól – ezzel indította 2014. áprilisi cikkét az amerikai Daily Beast, amelyet tehát a portál nem sokkal azután publikált, hogy az oroszok bevonultak a Krímbe.

A lap akkor emlékeztetett rá, hogy a német védelmi ipari vállalat, a Rheinmetall 2011-ben 140 millió dolláros szerződést írt alá egy harci szimulációs központ építésére a Moszkvától mintegy 400 kilométerre található Mulinóban, ahol évente 30 ezer katonát képeznek ki. A létesítményt hivatalosan 2017 végén tervezték befejezni, de az amerikai illetékesek szerint ott már évekkel korábban is zajlott az orosz erők kiképzése német segítséggel. „Az amerikai kormánynak fel kellene szólítania a NATO-szövetségeseinket, hogy ezen a ponton függesszenek fel minden katonai kapcsolatot Oroszországgal, amíg az el nem hagyja Ukrajnát és a Krím félszigetet” – mondta akkor a portálnak egy magas rangú szenátusi tanácsadó.

Amerikai források szerint a vállalat a hipermodern kiképzőközpont felépítésében annak lehetőségét látta, hogy a későbbiekben részt vehet az orosz fegyveres erők teljes modernizálásában. Az amerikai kormányzat számára csak 2014-ben vált világossá, hogy a német segítségnek köszönhetően az orosz hadsereg – főleg a katonai hírszerzés – komoly fejlődésen ment keresztül a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. Az üzletet egyébként a német zöldek és még a kereszténydemokraták is bírálták. Sigmar Gabriel szociáldemokrata politikus, akkori német gazdasági miniszter és alkancellár azt nyilatkozta, hogy „a jelenlegi helyzetre való tekintettel a német kormány nem tartja megfelelőnek egy katonai kiképző létesítmény építését Oroszországban”. S noha a Rheinmetall a projektet még akkor is ambicionálta, amikor az oroszok már benyomultak a Krímbe, Berlin a krími orosz intervenció után leállíttatta a beruházást, hiába panaszkodott a konszern, hogy e lépés igen érzékenyen érinti pénzügyileg. A Daily Beast cikke szerint az amerikai kormányon belül viszont továbbra is sokan az ügyön tartották a szemüket, mert attól tartottak, hogy a nyugati know-how többek között azokhoz az orosz különleges erőkhöz került, amelyek bevonultak a Krímbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.