Interjú

„Liberális apparatcsik volt”

Adam Michnik Mihail Gorbacsovról

Külpol

Augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó hatalmon lévő főtitkára. A változások nagy tanúja, Adam Michnik másfél évvel ezelőtt adott nagyszabású értékelést a Gazeta Wyborczában a Szovjetunió sírásójának pályájáról – ezt az interjút tesszük most közzé.

Paweł Smoleński: 1985. március 11. Mihail Szergejevics Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává. Nagyon gyorsan meglepetést okozott – a hívei számára csakúgy, mint azoknak, akik tiszta szívből gyűlölték. És ezek száma egyre csak szaporodott.

Adam Michnik: Nehéz ma beszélni róla, különösen mindannak a kontextusában, ami ma Oroszországban történik. Akárhogyan is nézzük, ő nyitotta meg a börtönöket és a lágereket, és biztosan nem a másként gondolkodók és a politikai foglyok iránti szeretetből, hanem mert úgy gondolta, hogy ennek egyszerűen nem szabad így mennie. Lehet mondani, hogy következetlenül, túl későn és túl lassan csinálta, de az oroszok számára ez valódi változást hozott. Ezt a kurzust vitte tovább Borisz Jelcin is. Az ő ideje alatt – akárcsak Gorbacsov alatt – ocsmány dolgok történtek Oroszországban, de senki nem jutott politikai okokból rács mögé, azért, mert szembefordult a hatalommal.

Sajnos most újabb teljes változást éltünk meg. Ha Putyin valamiben következetes, hát az az ellenfeleinek a lecsukása. Ki tudja, hogy valaha kiszabadul-e Navalnij? A politikai gyilkosságok is a legsötétebb cári és szovjet időket idézik. Ezért is gondolok szomorúsággal, keserűséggel a mai Oroszországra. A gorbacsovi–jelcini vakáció után visszatért a régi, szörnyű kerékvágásba.

PS: Gorbacsov alig 52 évesen lett a Kreml ura, a szovjet vezetés normáit tekintve fiatalon. Nagyon kellett tehát értenie a Kreml működését, ha egyszer idáig eljutott. A legmagasabb szférákba Jurij Andropov vezette be, aki sok éven át a KGB-t irányította – sötét alak, bár a birodalom viszonyaiban minden bizonnyal igen jól eligazodott. Minek kellett az ősz KGB-snek egy ilyen ember?

AM: Gorbacsov valóban remekül értette a Kremlt, végül is Andropov, majd az ő helyettese, Konsztantyin Csernyenko után lett főtitkár, s ők az SZKP megcsontosodott, brezsnyevi, neosztálinista többségét képviselték. Egyszerűen becsapta őket azzal, hogy ő majd megjavítja a rendszert. És szükségük volt rá – sok diktatúra így működik, rendszerint korlátolt, buta emberek tartják fenn, de néha akad köztük intelligens és jól tájékozódó személy is. Ez utóbbiak pedig rájönnek arra, hogy a kretenizmus egyszerű, ha nem is villámgyors út a politikai temetőbe. Számomra úgy tűnik, hogy Andropov ezért nyúlt Gorbacsov hóna alá: Gorbacsov volt az egyetlen valódi egyetemi végzettséggel rendelkező szovjet pártfőtitkár. Fiatal volt és kevésbé vaskalapos, de vitán felül hűséges a létező szocializmushoz.

PS: Egy évvel a hatalomra jutása után Gorbacsov uszkorenyijéről, gyorsításról, meg glasznosztyról, nyilvánosságról kezdett el beszélni. Ez a két jelszó lett a peresztrojka, vagyis az átépítés, a szovjet birodalom megújításának a veleje. Mikor világosodott meg benned, hogy Gorbacsov ezeket komolyan gondolja?

AM: Ma már tudom, hogy mielőtt főtitkár lett, Kanadába utazott, ahol Alekszandr Nyikolajevics Jakovlev volt a szovjet nagykövet. Jakovlev intelligens, igazi értelmiségi alak volt, aki korábban propagandavonalon töltött be magas posztokat. Ezekből egy, a hetvenes évek elején megjelent cikke miatt penderítették ki. Az antihistorizmus ellen című írását az SZKP antiszemita és nacionalista frakciójának a kritikájaként értelmezték, és a szerzőt mintegy büntetésből a tengeren túlra száműzték.

A két úr Ottawában hosszú sétát tett a tóparton, hogy ne tudják őket lehallgatni. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Szovjetunióban így nem mehetnek tovább a dolgok. Miután főtitkárnak választották, Gorbacsov politikai bizottsági tagot csinált Jakovlevből, ő lett a peresztrojka elméleti kútfője és főideológusa. Később maga mellé vette Eduard Sevardnadzét, akit megtett külügyminiszternek. Az SZKP Központi Bizottságát telerakta egy rakás fiatal tudóssal, jogásszal, közgazdával, és megnyitotta előttük a gyors karrier útját. Ez lett a legszűkebb rohamosztaga.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.