Interjú

„Egyszerre egymilliárd szocialistát”

Bryan Caplan közgazdász

Külpol

Szabad a pálya – vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című 250 oldalas képregényében a nyitott határok előnyeit ecseteli. A minap magyarul is megjelent nem mindennapi mű szerzőjével Zoomon beszélgettünk.

Magyar Narancs: A bevándorlás, és különösen a nyitott határok gondolata rendkívül megosztó témák, a politika is előszeretettel használja ezeket, főleg ha külső ellenségképre van szükség. Az amerikai vezetés sem volt ezzel másképp.

Bryan Caplan: Amikor a könyvem megjelent az Egyesült Államokban, Trump még hivatalban volt, és másról sem lehetett hallani. Ennek fényében különösen érdekes, hogy az amerikai közvélemény az elmúlt húsz év során a bevándorlás pártolása felé tolódott. Ám míg a bevándorlásellenesek igen aktívak, a többieket nem izgatja a téma. Magyarország és a volt szovjet blokkhoz tartozó többi kelet-európai ország esetében, amelyek immár az EU-n belül vannak, a bevándorlás ellenzése hatalmas képmutatás, hiszen önök sokat profitálnak abból, hogy Nyugat-Európában dolgozhatnak. Gondolom, sok nyugat-európai épp önökre panaszkodik, hogy nem akarnak magyarokat! Erre lehetne az a válasz, hogy aki ilyet mond, az hülyeséget beszél, s mi nem fogjuk elkövetni ugyanezt a hibát. A nyitott határoknak nem az a lényege, hogy merő jótékonyságból kellene beengedni az embereket. Még az alacsonyan képzett bevándorlók is rendszerint produktív tagjai a társadalomnak. Amikor azt hallom, hogy az amerikaiak ellenzik az alacsony képzettségűek bevándorlását, vagy azt, hogy nem akarunk mexikói mezőgazdasági munká­sokat, csak fogom a fejemet. Mégis, miért nem? Nem hasznos, ha valaki élelmiszert termeszt? Rá­adásul sokkal többet, mint amennyit Mexikóban termesztene, mert jobb a technológia, jobb a munkaszervezés nálunk.

MN: Amerikának nemhogy Mexikóval, de még Kanadával sem sikerült nyitott határokat létesítenie. Volt, hogy megkísérelték?

BC: Komolyan soha. Sokkal szigorúbb szabályaink vannak Kanadával szemben, mint önöknek az EU-n belül. Nem hiszem, hogy nagy ellenállást váltana ki egy nyitott határ az Egyesült Államok és Kanada közt, de teljes az apátia, senkit sem érdekel.

MN: Ismer olyan amerikai politikust, aki a gyakorlatban is a magáévá tette a nyitott határok teóriáját?

BC: Aki bevándorláspárti, nem feltétlenül híve a nyitott határoknak is. Rengeteg bevándorláspárti emberrel beszélek, és amikor felhozom a nyitott határok gondolatát, majd’ felrobbannak a dühtől. Pedig egyáltalán nem gondolom lehetetlennek. Kicsit olyan ez, mint amikor azt mondta valaki 1985-ben, hogy a kommunista rendszer hamarosan összeomlik. Gondolom, ez volt az alapérzés ’85-ben Magyarországon is: hogy teljesen lehetetlen az, hogy a kommunizmusnak belátható időn belül befellegzik.

MN: Azt írja, hogy az Egyesült Államok határai az 1920-as évekig tárva-nyitva álltak, 1924-ben mégis egy nyíltan rasszista bevándorlási törvényt hoztak.

BC: Akkoriban teljesen elfogadott volt nyíltan rasszistának lenni. A szlogen az volt, hogy az angolszász, a skandináv és a német vér tisztaságát akarják megvédeni az Egyesült Államokban. A bevándorlók szinte kivétel nélkül fehérek voltak ekkoriban, de a kelet-európaiakat, a dél-európaiakat és a zsidókat nem szívesen látták. Írás közben sokat beszéltem arról, milyen erős is Amerikában az asszimiláció, a szerkesztőm figyelmeztetett is, hogy csak óvatosan, mert ez megrémíti a bevándorláspártiakat, akik közül sokan fontosnak tartják az anyaország kultúrájának megőrzését. Ettől azonban tény marad, hogy a bevándorlók asszimilálódni fognak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.