Elon Musk akadályozott meg egy tavalyi ukrán támadást a Krímnél

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 8.

Külpol

Állítása szerint az eszkaláció veszélye miatt nem engedte a Starlink műholdas hálózat aktiválást a Krím felett.

Elon Musk megerősítette, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást a Krím félszigetnél, ami „elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét” – írja a Telex.

Szeptember 12-én fog megjelenni Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiája, amelynek egyes részletei már csütörtökön napvilágot láttak. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly, egy pontosan meg nem határozott időpontban titokban arra utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen.

Musk az X-en (korábban Twitter) megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat: állítása szerint a Starlink hálózat alapból nem volt aktiválva a Krím felett, „a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk egészen Szevasztopolig”. A kikötőváros a Krím félsziget délnyugati partján található és a fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja. Musk szerint a „nyilvánvaló szándék az volt, hogy elsüllyesszék az ott horgonyzó orosz flotta nagy részét”. Hozzátette: 

„Ha beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában.”

Isaacson a könyvében azt írta, a robbanóanyaggal felszerelt ukrán tenger alatti drónok megközelítették az orosz flottát, amikor elvesztették a kapcsolatot, és a partra sodródtak. Isaacson szerint az ukrán tisztviselők „könyörögtek Musknak, hogy kapcsolja vissza a Starlinket”, aki erre nem volt hajlandó, állítólag azért, mert attól tartott, Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével torolná meg az akciót.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.