A helyes jelölt

Olaf Scholz

Külpol

Májusban még úgy tűnt, a Zöldek komoly vetélytársai lehetnek a kereszténydemokratáknak. Augusztusban azonban a szociáldemokraták kerültek a népszerűségi listák élére, és jelöltjük, Olaf Scholz lépett elő Angela Merkel várható örökösévé.

A nyolcvanas évek közepén dús, göndör, hosszú hajába túrt, és ilyesmiket pötyögött írógépén Olaf Scholz, a német és a nemzetközi ifjúszocialisták elnökhelyettese: „agresszív-imperialista NATO”, „az NSZK mint a nagytőke európai fellegvára” és „a kapitalista gazdaság meghaladásának szükségessége”.

Az ember nem változik – csak a nézetei. Így azután a Hamburgban született és nevelkedett, ma már 63 éves jogász annak idején is az a gyors észjárású, igen olvasott, megbízható, határozott, egyúttal tudálékos és arrogáns, ám szónoki tehetség és karizma nélküli figura lehetett, akinek manapság tartják.

Találónak mondható a Handelsblatt által idézett jelenet 2018-ból, amikor a Nemzetközi Valutaalap ülésén Scholz – immár pénzügyminiszterként – kijelenti: „A rövidített munkaidővel megakadályoztam a tömeges munkanélküliséget a 2008-as pénzügyi válság idején.” Christine Lagarde mosolyogva fordul felé: „Nahát, mennyit töprengtünk, vajon hogyan vészelte át Németország ilyen jól a válságot. Szóval magának köszönhetően.” „Pontosan” – válaszolja Scholz rezzenetlen arccal.

A dús haj igencsak megritkult, és hová tűntek a nyolcvanas évek! 2001-ben, hamburgi belügyi szenátorként Scholz már Beethoven 9. szimfóniáját hallgatta a G20 államférfiainak társaságában a Filharmóniában, miközben rendőrsége a város utcáit tisztogatta a baloldali tüntetőktől.

Ám egyébként is, mint jó politikustól elvárható, mindig annak a tisztségnek felel meg, amelybe helyezik. Az SPD főtitkáraként és Gerhard Schröder jobbkezeként a szociális megszorításokat védelmezte, míg röviddel később, munkaügyi miniszterként már a munkanélküli-segély folyósításának meghosszabbítását támogatta.

Amikor a 2018-as nagykoalíció idején ő került a CDU nagy tekintélyű pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble helyére, sokan tartottak a szokásosan könnyen költekező szociáldemokraták emberétől. Amikor azonban arról kérdezték, mit csinál majd másként, mint elődje, Scholz azt felelte: „Semmit.”

Így is lett: Scholz kitartott a nulla hitelfelvétel mellett, s mintha a jövőbe látna, úgy nyilatkozott, válság esetére tartogatja az egyre növekvő költségvetési többletet. A világjárvány valóban fordulatot hozott pénzügyi politikájában: a miniszter az idei évre már közel 220 milliárd euró hitelfelvételt tervez.

A kommunikációs képesség hiánya is szerepet játszhatott abban, hogy Scholz legtöbbször – például hamburgi főpolgármesterségétől eltekintve – a beosztott, a második ember pozíciójába szorult. Igaz, a jelenlegi és egyben utolsó Merkel-kormányban már az alkancellárságig és a pénzügyminiszterségig vitte. Ám pártja, az SPD még legutóbb sem tartotta érdemesnek arra, hogy elnökévé válassza. Így azután váratlan sikernek minősíthető, hogy idén májusban mégis őt jelölték kancellárnak a szeptember végi választásokra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.