Boris Johnson hátba támadja a Brexit-egyezményt

Kolbász és kerítés

  • Kende Sára
  • 2021.09.08 21:00

Külpol

Boris Johnson és tettestársai egy ideje azon ravaszkodnak, hogy kimenekítsék az Egyesült Királyságot a Brexit-megállapodásban vállalt egyik lényegi kötelezettsége alól. Észak-Írországot csempésznék vissza valahogy a nyájba, azt az Észak-Írországot, amelyen az előző körben épp Johnson adott túl. Nem fog messzire jutni, még ha Brüsszelt fel is tudja kicsinyt idegesíteni.

Magyarország úgy dönt, hogy kilép az Európai Unióból, ám a tárgyalások során azzal szembesül, hogy Nógrád megyét félig-meddig benne kell hagynia az unióban, hogy onnan szabadon át lehessen járni dolgozni Szlovákiába. Ellenkező esetben véres polgárháború tör ki Nógrádban. Magyarország miniszterelnöke megígéri Magyarország népének, hogy nem lesz semmilyen vámhatár, Nógrádot nem adjuk a világ minden kincséért sem, majd kisvártatva nagy többséggel újraválasztják.

A kilépési szerződés életbe lép, Nógrád megye és Szlovákia között megmarad az egységes piac, míg Nógrád és Magyarország többi része között megszűnik. A salgótarjáni Lidlből eltűnik a lajosmizsei eper és a vecsési káposzta, mert ezen áruknak – a miniszterelnök ígérete ellenére – a Nógrád és Magyarország fennmaradó része közé felállított határon vámellenőrzésen kell átesniük, ami hetekig tart és megdrágítja a termékeket. Emellett a nógrádi kis- és középvállalkozók elveszítik addigi piacuk nagy részét, mert friss árut innentől nehezen és költségesen lehet Magyarországra szállítani.

 

Észak Nógrádja

Nagyjából ez történik az Egyesült Királyságban, csak nem eper és káposzta nem kapható Észak-Írországban, hanem a brit virslik egyike sem, és ez sötét indulatokat szül. A bűnös pedig Boris Johnson miniszterelnök, aki az ígéretek embere, de nem vállalja azok következményeit. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Brexitről szóló megállapodáshoz fűzött északír jegyzőkönyv, vagyis a Northern Ireland Protocol (NIP) története. Ennek szövegében a brit miniszterelnök 2019 októberében röpke másfél óra alatt állapodott meg az írekkel, majd az EU-val. Most azonban a szerződés újratárgyalását kéri az EU-tól, illetve a megszüntetésével fenyeget.

Hogy az EU nem lelkesedik ezért az ötletért, az senkit nem lephet meg, legkevésbé Johnsont és David Frost korábbi Brexit-minisztert. Az északír kérdés a kezdetektől a Brexit legfogósabb részproblémája volt, még ha ezt Johnson nem is akarta tudomásul venni. Elődjének, Theresa May kormányfőnek három év alatt sem sikerült az összes fél számára akár csak közelítőleg is kielégítő megoldást találnia, Johnson rapid húzásáról pedig ordított a politikai szemfényvesztés. Az EU most kötelezni akarja a briteket arra, hogy tartsák magukat a szerződésben adott szavukhoz, míg Frost amiatt értetlenkedik, hogy az EU szó szerinti érti, amit aláírtak.

Észak-Írország durván 1,8 milliós népessége a britekhez hű unionistákra és az Írországhoz csatlakozni kívánó republikánusokra oszlik. Az 1960-as évek végén (újra)kezdődött véres etnonacionalista polgárháborúnak az 1998-ban megkötött belfasti avagy nagypénteki egyezmény vetett véget. Ennek értelmében Észak-Írország az Egyesült Királyság tagállama marad mindaddig, amíg mind az írek, mind az észak­írek többsége az egyesítés mellett nem dönt. A békemegállapodás a britek és az írek EU-tagságán és egységes piaci részvételén alapult: mivel mindkét állam az EU tagja volt, a szabad mozgásnak nem maradt lényegi akadálya, s eltűnt a (republikánusok által) gyűlölt határ az Ír Köztársaság és Észak-Írország között.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?