Magyar Narancs: A közelmúltban zárult a New York-i klímakonferencia, amely a Párizsi Klímacsúcs óta az első olyan rendezvény, ahol az ENSZ tagországai közösen szorgalmazták az éghajlatváltozás elleni fellépést. Megmenekültünk?
Szabó Imre: Attól még messze vagyunk. Brazília elnöke például nem vett részt ezen a találkozón, a megjelent legnagyobb szennyezőországok pedig nem tettek túl biztató vállalásokat. Nem lenne szabad, hogy ezt az ügyet ideológiák és pártpolitikák törjék szét, de Donald Trump elnök színre lépésével a dolgok ebbe az irányba mozdultak el, Jair Bolsonaro megválasztásával, nyilatkozataival és tetteivel pedig e folyamat még inkább felerősödött. És akkor még nem beszéltünk Oroszországról vagy Kínáról. Olyan politikusoktól függ a jövőnk, akik a rövidtávú érdekeiket, politikai hasznukat helyezik előtérbe. Versenyhelyzet alakult ki a populista piacon, ami a klímaügyet is témájává tette.
MN: Greta Thunberg, a svéd diákaktivista a konferencia első napján szenvedélyes beszédben bírálta ezeket a politikusokat, amiért csak fecsegnek és nem cselekednek.
SZI: Rendkívül szimpatikus, ahogyan a fiatalok aktivizálódtak. Nagyra tartom, hogy vannak segítőik, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy ők hallathassák a hangukat. A média is jóval fogékonyabb erre a problémára, különösen az elmúlt években. Európában megerősödtek a zöldpártok. Ha ez a folyamat ilyen erővel halad, előbb-utóbb lesz hatása. Ennek ellenére nem tartom annyira erős nyomásgyakorlásnak, ami az említett urak világlátását megváltoztatná. A klímakatasztrófa egy környezeti, egy gazdasági és egy társadalmi komponensből áll össze. Ahhoz, hogy a kiszolgáltatottságot, a szegénységet minimálisra mérsékeljük, alkalmazkodni kell technológiai szinten a változásokhoz, ki kell építeni egy globális, átfogó klímavédelmet és gyökeresen át kell alakítani a társadalmi szemléletet.
| ||
.jpg "false")
MN: Greta Thunberg beszédén túl is történtek dolgok a klímakonferencián, például kiderült, hogy a legnagyobb kibocsátók nem hajtják végre a vállalásaikat.
SZI: Nem akarok direkt politikai párhuzamokat vonni, de a miniszterségem ideje alatt volt a koppenhágai klímacsúcs, ahová eljött Barack Obama amerikai elnök és Bajnai Gordon is. Fontosnak tartom, hogy a korábbi miniszterelnök a magyar álláspontot kifejtette. Az unió nagyon összetett, mert például Lengyelországban hatalmas szénbányászat és hőerőművek gátolják meg, hogy a vállalásaink területén jó pozíciókat foglaljunk el. Addig kellene cselekedni, amíg az életfeltételeink viszonylag elfogadhatóak és kedvezőek. Ennek ellenére a Párizsi Klímaegyezmény óta nem történt tetten érhető elmozdulás.
MN: A magyar kormány éppen a lengyel kormánynak tett gesztust azzal, hogy megvétózta az Európai Unió karbonsemlegességére vonatkozó tervezetét.
SZI: Ez tipikus példája annak, amit korábban mondtam: egy rövidtávú politikai érdek felülírta a hosszútávú gondolkodást és a cselekvést.
MN: Orbán Viktor a háta közepére sem kívánja a klímaváltozás ügyét, mert elvonja a figyelmet a migrációellenes propagandáról. A kormánymédia „zöldkommunista mozgalmaknak” állítja be a tüntetőket, akiket Soros György vagy más „háttérhatalmi gonosztevők” irányítanak.
SZI: A tudomány a 60-as évek közepétől megjelenítette a politika számára a problémát. Egyre komolyabb kutatások alapozták meg, hogy az emberi tevékenység következtében melegszik a klíma. A NASA készített ilyen jelentéseket. Al Gore (Bill Clinton alelnöke, Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista – B. M.) munkásságát mindenki ismeri, aki ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Leonardo DiCaprio világszerte elismert színész, aki közéleti szerepet vállal, és rengeteg pénzt adományoz környezeti problémák megfékezésére. Az ő hatásuk igen nagy. Németországban jelentős technológiai fejlesztéssel a megújuló energiákra helyezték a hangsúlyt az elmúlt években, és Angela Merkelt sem tudom elképzelni, mint Soros-ügynököt vagy zöldkommunistát. A kormánymédia állításai fantazmagóriák, egyszerű butaságok.
MN: Áder János – aki Magyarországot képviselte a konferencián – a rendezvény előtt azt mondta, nekünk nem akkora a felelősségünk, mint a nagy szennyezőknek.
Szabó Imre: Ez a népesség, és az uniós, közös vállalásaink okán van így. Áder János klímaügyekben való tevékenységének oka a rossznyelvek szerint az, hogy aspirált az ENSZ-főtitkári tisztségére. Ettől függetlenül összességében számomra pozitív az, amit csinál, ha nem is támadhatatlan. Próbálja menteni a menthetőt. Természetesen hatáskör nélkül, mert a klímavédelem a kormány felelőssége volna. Az államfő azt mondta a konferencián: „A legkörnyezetbarátabb energia az, amit nem használunk el”. Azzal kellett volna folytatnia, „nagyon sajnálom, hogy 2010-től az épületrekonstrukciós programot nem vitte tovább kormány”. Áder hallhatta, amikor Lázár János korábbi csúcsminiszter azt mondta, „márpedig mi nem adunk magánembereknek semmilyen támogatást”.
| ||
.jpg "false")
Az MSZP is elkövetett egy hibát: amikor a Fidesz elindult a rezsicsökkentéses kampánnyal, akkor nem mutattuk be eléggé, hogy a magyar lakosság épületállományának túlnyomó többsége teljes mértékben elavult. Az igazi rezsicsökkentés az lett volna, ha a nyílászárók, a házszigetelések, a gépészeti konstrukciók cseréje megtörtént volna. Ezek önmagukban 40 százakékkal képesek egy ház energiafelhasználását csökkenteni. Most pedig azt sulykolják az energiaszámlákon, hogy mennyivel kevesebbet kell fizetni a polgároknak.
MN: Miközben a rezsicsökkentés nem klímabarát intézkedés.
SZI: Erről nem is beszélve. Pont nem arra ösztönöz, hogy csökkents a fogyasztásodon. Ráadásul azok jártak jól, akiknek amúgy is magas a felhasználásuk.
MN: Azért említettem Áder nyilatkozatát, mert a kisebb méretű Szlovákia köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová azt mondta, nem számít, hogy egy ország kicsi vagy nagy, mindenki tehet a klímaváltozás megfékezéséért. Nem ez lenne a helyes hozzáállás?
SZI: Nemcsak minden országnak, minden embernek van felelőssége. Pár hónapja egy 16 éves rokongyermek megkérdezte tőlem: „Imre, te mennyire érzed magad felelőssnek a klímahelyzetért?” Mellbevágott a kérdés, miközben az életem nagy részében nem voltam tudatos. Csak később tanultam meg, hogyan kell környezetbarát módon élni. Ez a generáció számon fog kérni embereket, társadalmakat, térségeket. A köztársasági elnök az arányokat próbálta megjeleníteni, de én a szlovák elnökasszony álláspontjával értek egyet. Magyarországnak kisebb a felelőssége és a lehetősége, mozgástere, mint a nagyhatalmaknak, de nem szabad a kérdést elbagatelizálnia senkinek sem.
MN: Bolsonaro, aki el se ment a konferenciára, azt nyilatkozta, az Amazonas-medence nem az emberiség közös öröksége, és egyébként is az ország szuveneritását sértették meg azzal másnemzetek, hogy meg akarták fékezni a tűzvészt.
Szabó Imre: A populista gondolkodásmód képes felülírni a józan észt. Érthetetlen, amit Bolsonaro ott képvisel, iszonyú károkat fog okozni. A sok szegény, kiszolgáltatott ember pedig azt hiszi, neki majd attól jobb lesz, ha bányákat nyitnak meg, mezőgazdasági területeket szabadítanak fel.
Aggódunk az őserdőkért, ám közben észre sem vesszük a népirtást, amiben mi is nyakig benne vagyunk
Napi egy őslakos aktivistát ölnek meg azért, hogy nekünk, a fejlett országokban mindenünk meglegyen. A természetközeli életmódot folytató emberek tudására nagy szükségünk van, nélkülük talán azt sem fogjuk kitalálni, hogyan állítsuk meg a klímaváltozást. Molnár Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont világot látott etnoökológusával beszélgettünk.
MN: Hogy ne csak a negatívumokról beszéljünk: Magyarország 6 millió dollárt fizet a klímaváltozás megfékezésére nyitott Zöld Alapnak.
SZI: Ez pozitív fejlemény. Az is jó, hogy nemcsak a politikai életből csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, hanem szakmai szereplők is. Magyarországnak egyébként jók a természeti adottságai. Ahogyan az is biztos, hogy megvan az a kör, amely nagy erőkkel, hatalmas napfarmokat hoz majd létre, valamint a megújuló energiák beépítésével próbálja meg kiváltani azokat a fosszilís égetőket, erőműveket, amelyek jelentős szén-dioxid kibocsátást eredményeznek.
MN: Ami sértheti egyes kormányközeli oligarchák érdekeit is. Mást ne mondjak, a Mészáros Lőrinc tulajdonába lévő Mátrai Erőműnek már most sem kellene működnie.
SZI: A Mészáros Lőrinchez köthető szénégető környékén zajlik egy naperőmű-beruházás is, és úgy tudom, hogy nem ez az utolsó ilyen befektetése. A gazdasági érdekek a váltást befolyásolni fogják. Amikor majd kifutja az erőmű azt az időszakot, hogy nem éri meg üzemeltetni, akkor váltanak. Az új környezetben mással fognak üzérkedni az oligarchák.
MN: Az biztos, hogy az „új környezet” nem képzelhető fák nélkül, mert rengeteg szén-dioxidot kötnek meg.
SZI: Hál’ istennek a brazil elnök kivételével a legtöbb vezető ezzel egyetért a világban. Magyarországnak kíváló adottságai vannak ahhoz is, hogy növelje az erdősített területeinek létszámát.
MN: Ezt az ENSZ mezőgazdasági világszervezete (FAO) is így látja: a szerv félmillió hektárnyi területet tervez elkeríteni Afrika és Ázsia fejlődő településeiben, mert 8 fokkal lehet csökkenteni a városi hőmérsékletet általuk. Ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor a Budapesten miért van ennyi „politikai ellenfele” a fáknak?
SZI: Érzékeny területeket érintettek az átépítések és a fejlesztések, az biztos. A Liget egy ilyen példa. Ha az egész várost nézem, akkor nem érzem kritikusnak a helyzetet. Lehetne többet és tudatosabban tenni. Az ingatlanfejlesztések sem kedveznek annak, hogy a városias környezet a zöld felületek növelésével élhetőbb legyen.
MN: A konferencián 66 ország vállalta a klímasemlegességet, és a mindig renitens Oroszország is bejelentette a rendezvénnyel párhuzamosan, hogy betartja a Párizsi Klímaegyeményben foglaltakat. Ugyanakkor az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervezete (IPCC) dermesztő jelentést közölt: elsavasodó vizek, a tengerszint emelkedésének gyorsulása, a jég és hótakaró elolvadása vár ránk a közeljövőben. Hogy állunk most összességében?
SZI: Ha nem egy komoly témáról lenne szó, azt mondanám: szarul, de büszkén. De sajnos ezek a jelentések sem tudják befolyásolni a döntéshozókat. Nem tudom megkerülni Donald Trumpot, akinek a politikájában az olajlobbi és az ipar finoman szólva is fontos szerepet kap.
MN: Szakértők szerint 10 évünk van nagyjából, hogy a folyamatot befolyásolni tudjuk. Ez matematikai vagy valós esély?
SZI: Mindig a rosszabbik verzióra kell készülni, és akkor talán még időben lehet váltani. A 90-es évek közepe táján Láng professzor (Láng István Széchenyi-díjas agroökológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – B. M.) volt az atyja ezeknek a kérdéseknek. Egyszer az a megtiszteltetés ért, hogy elvihettem kocsival az Országos Környezetvédők Találkozójára, amit ha jól emlékszem Szarvason rendeztek meg. Máig szerencsésnek tartom magam azért a beszélgetésért. Miniszterként is segítette a munkámat. Azt gondolom, hogy mindenkinek, pláne a politikusoknak, akik felelősséggel tartoznak a jövőnkért, hallgatni kell a Láng professzorokra a világ minden táján.
