Jóváhagyták az Európai Ügyészség felállítását az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön, a megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz tagállam csatlakozott.
A megerősített együttműködés azt jelenti, hogy az új ügyészségben nem kötelező minden tagállamnak részt vennie. Magyarország, Lengyelország, Málta és Svédország nem csatlakozott, míg Dánia, Írország és az Egyesült Királyság az uniós alapszerződések alapján maradhat ki a közös igazságügyi politikákból.
| ||
Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte: a hivatalnak legkésőbb 2021. január 1-jén meg kell kezdenie működését. A szervezet az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel, így a strukturális alapokkal kapcsolatos csalásokkal és a határokon átívelő adócsalásokkal foglalkozik. A vádhatóság egy központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni.
A kormány hivatalos érve a kimaradás mellett az, hogy jelenleg is vannak az EU-s ügyészséghez hasonló funkciót betöltő szervezetek, például az OLAF, az unió csalás elleni hivatala. Az OLAF azonban nem emelhet vádat, csak javasolhatja azt a magyar hatóságoknak, a végső döntés Polt Péter főügyész kezében van, és egyelőre marad is.
Korábban több uniós tisztviselő felvetette, hogy 2020 után az ügyészségben való részvételhez kötnék a strukturális alapok kifizetéseit. Vera Jourová igazságügyi biztos a héten arról beszélt, hogy inkább egyszerűsítenék az alapok felhasználási szabályait azok számára, akik csatlakoztak az ügyészséghez. Arra is számítani lehet, hogy az új rendszerben az OLAF vizsgálatai az ügyészségből kimaradó tagállamokra, így Magyarországra koncentrálódnak majd.
Az Európai Ügyészség tervét korábban részletes cikkben mutattuk be.
Nyomozás kizárva
Az eredeti elképzeléshez képest szerényebb hatáskörökkel állhat fel az Európai Ügyészség, de Magyarország így is kivonná magát a hatálya alól. Brüsszelből az uniós támogatások megvonásával fenyegetik a kormányt.
